Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

A kis Alice fivéreivel Palasovszky Ödön, leghűségesebb követője és munkatársa így jellemezte alakját: „Madzsar Alice-t, mint embert, a nagyság, a hűség és a helytállás jellemezte. Mint tanítót az emberismeret, a mély humanizmus és a szuggesztív erő. Mint tudóst a tervszerűség és az új utakra törő intuíció. Mint művészt a hit, és a fantázia. Madzsar Alice rendkívüli, csodálatos jelenség volt. Mindannyiunkat ösztönzött, lelkesített. Lelkesítője, istápolója, múzsája volt férjének, családja tagjainak és Szabó Ervinnek, éppúgy mint nekünk fiatal íróknak és művészeknek. Csak egyetlen szó van mely lényét kifejezi, az, hogy ,tündökletes'."

261 Jászi Alice 1877. május 25-én született. A születési anyakönyvi kivonatában három keresztnevet is találunk: Alice, Yanette, Katerina. Alice azért lett, mert apja, - hasonlóan bátyjai nevéhez, - igyekezett gyermekeinek olyan nevet adni, melyek más nyelvre átültetve sem változnak.

262 A Yanette nevet dédanyjától örökölte, a Katerina nevet egy bolondos kalandor nagy-nagybácsi feleségétől kaphatta. (Biener József anyai nagyanyjának, Fannynak volt a testvére és Amerikába emigrált, ahol Count of Tiszafüredynek adta ki magát. Hamvai hazakerülve egy urnában évtizedekig Madzsarék vitrinjének tetején álltak, majd Jászi Ferencné kívánsága szerint eltemették, méghozzá a Farkasréti temető Jászi sírjába. Jászi Ferencné viszont kikötötte, hogy az urna csakis a lábukhoz kerülhet.) Alice-ről készült felvétel 1879-ből „Nagykároly az ő nagy részében Károlyiak-telepítette magyarosodott svábjaival, vergődő zsidóival ma sem különb egy mandzsúriai kisvárosnál"

263 - így látta Ady Endre az akkori Nagykárolyt. A Zöldfa, illetve a Kossuth utcában fölcseperedő Alice együtt játszadozott Vackorkával, a későbbi Itókával, azaz Bölöni Györgynével,

265 titokban kergetőzött az árvaszéki ülnök Margit nevű lányával, akit egyébként Kaffka Margitnak hívtak

266 és gyakori játszótárs az a kedves gyermek, aki későbbi férjének rokona is egyben, a remek képzőművésszé lett Pap (Pop) Aurél. Fiatalon bejáratos a kiváló piarista tanár Rozmanits Timót házába. Ugyancsak a Kossuth Lajos utcában állt Alice jövendő apósának háza. Bár a gyermek Alice a mogorva postamester házába ekkor még ritkán merte betenni a lábát. A felcseperedő Alice-ét a helybeli leányiskolába járatták, ahol kitűnő eredményeket ért el. 1890-ben konfirmált, s már ekkor erősen elütött a századvégi leányideáltól, újat kereső, nyugtalan, filigrán alkatával. Az érmindszenti Ady-házban található református egyházi jegyzőkönyvekben számos helyen találkozunk Alice nevével, több esetben talán a véletlennek köszönhetően ugyanazon oldalakon Ady nevét is felfedezhetjük. A századfordulót megelőző években a helyi lapok több alkalommal is említik Alice-ét, aki kitűnően szaval és olykor főszerepeket vállal a helyi színjátszó csoport előadásain. Gyakori 183