Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

metlenség volt, baj egyelőre nincs. Braun Róbert már egy hete, hogy ismét nincs otthon és nem lehet semmit sem tenni. Szigeti Gabi internálva van. Pikier Blanka ügye még nem intéződött el" - olvashatjuk egy 1919. november 27-én keltezett Madzsar Lili levélben.

318 Amikor Szász Zoltánt elfogták, Madzsar veszélybe került. Ismét rendőrök keresik otthon és „cselesen" arra kényszerítik feleségét, hogy férjét hívja haza az Erzsébet téri rendelőjéből.

319 Alice léleknyugalommal fölhívta férjét telefonon és mézes-mázas szavakkal hazainvitálta: „Gyere haza aranyos, kis, kedves Józsikám..." Madzsar értett a feleségétől nagyon szokatlan szavakból és modorból. Hat hétig bujkált. Egy pár napig Madzsarné unokahugáéknál, CselényiWalleshausen Zsigmondéknál, a festő házában, majd Dénes Lajos néven Hevesy Iván anyjánál lakott. Közben három hétig megszállva tartják a detektívek a Ménesi úti lakást. Felesége közben különböző fehérterrort leleplező dokumentumok Bécsbe juttatásában segédkezik, valamint Károlyiék gyerekeinek és megmaradt vagyonának külföldre juttatásában. Erre így emlékezett vissza Károlyi Mihályné: „mert a gyermekeink akkor a sógornőmnél voltak Iskaszentgyörgyön és akkor ő elment, (Jászi O.) nővérének (sic!) üzent, ugye a Madzsarnénak, a Madzsarné által voltunk összeköttetésben Erzsébettel, aki direkt nem mert, ilyen módon nagyon jó volt az összeköttetést fenntartani."

320 Madzsarnak ismerőseivel Bécsben feladott és a rendőrség által felbontott levelei segítségével - félrevezetve a hatóságokat - sikerül ideiglenesen nyugalmat biztosítania. 1921. július 30án a következő sorokat küldi lányának Bécsbe:

321 „...még egyelőre itt vagyok, csak 8-10 nap múlva megyek, majd sürgönyzök. Kisanyát persze megviselte az út, de most jól van."

322 Madzsar, Zsolt Béla és Palasovszky segítségével 1921. augusztus közepén érkezik Bécsbe dr. Dénes Lajos erdélyi középiskolai igazgató nevére kiállított útlevéllel. Az útlevél első sikeres hamisítása volt Palasovszky Ödönnek.

323 Madzsarné egyre nehezebb anyagi helyzetbe került. О lett a családfenntartó. Az ő keresetéből él ekkor lánya, lányának vőlegénye és a családhoz verődött és befogadott „családtagok". Egészségi állapotát is igen megviselik az izgalmak. „Otthon bizony sok baj volt, Pistát

324 elfogták a levelekkel... Róbert újra le van tartóztatva. Kisanyának most nem lett semmi baja, de képzelheted milyen izgalomban volt."

325 Egy évvel később, '21 szeptemberében az izgalmak hatására Madzsarné már komolyabban megbetegszik. Októberben újabb megrázkódtatás éri: „Itthon egyik baj jön a másik után, - írja lánya, Lili szerelmének, Simái Bélának

326 - elrekvirálták a pasaréti házat, most meg ezt a lakást akarják elvenni. Ödönkét behívták és még sok más. Alig lehet kibírni ezt a rengeteg izgalmat." A tanítást a sok izgalom és bonyodalom ellenére továbbra is folytatják.

327 A Ménesi úti ház, - melynek két bejáratán feltűnés nélkül járhattak azok, akik „valamiben sántikáltak", - továbbra is egyik kedvelt találkozó helye maradt számos írónak és művésznek. Igaz, a látogatók megváltoztak. Széthullott a békebeli társaság. Helyettük újak érkeztek. A leggyakoribb vendégek közt ott találjuk Mészáros Lászlót, aki el nem készült szoborkompozíciójának egyik alakját Madzsarnéról akarta megmintázni, s akit gyakran láthattunk a tanítási órákon, kezében ceruzával, amint épp a növendékek egyes mozdulatait rajzolja.

328 A harmincas évek elején Madzsarné kívánságára Mészáros László gyönyörű portré szobrot készít Madzsar Józsefről.

329 Hevesy Iván naponta látott vendég, aki kezdetben Madzsar Lilinek diktálta gépbe cikkeit, könyveit és közben udvarolt is Lilinek. A harmincas években viszont már az egyik növendék férje. A növendék: Kálmán Kata fotóművész, akinek pár évvel később jelent meg Tiborc című kötete, melyhez Móricz Zsigmond írt előszót, nagy feltűnést keltett akkoriban. Walleshausen Zsigmond és Pátzay Pál rokoni szálak révén kerül a körbe. Ők Alice unokahúgának, Liebermann Lucy-nak voltak férjei. Bernáth Aurél felesége, Pártos Alice révén kerül a társaságba. Vilt Tibor és Gergely Tibor Lesznai Annának köszönhető. Gyakori vendég Gyergyai Albert, s Horváth Árpád oldalán olykor megjelenik Neményi Lili is. A húszas, harmincas években Madzsar baloldali tevékenysége kapcsán olykor-olykor betoppan Dési Huber István, Goldmanék, Komjáth Aladár, Tamás Aladár. A vendégek közül elmaradhatatlan Vámbéry Rusztem (egyik fiának Madzsarné volt a keresztanyja), Csécsyék, Szimonidesz Lajos, Braun Róbertek, Hatvány Lajosék. Mindennap látott barátok az iskola neves tanárai és a Madzsar művészcsoport előadásainak közreműködői: Kadosa Pál

330 és Szelényi zeneszerzők, Kozma József, a világhírűvé vált sanzon zeneszerző, aki egy időben jegyben járt Kövesházi Ágnessel, a későbbi Markos Györgynével, Róna Magda, azaz Magda Mária, azaz Magaziner Mici, azaz Palasovszky Ödönné és Boromissza Tibor, akinek szegénységén Madzsarék mindig segítettek. Megfordult náluk Bortnyik Sándor is, a Zöld Szamár színpadtervezője, Kövesházi Kalmár Elza, a méltatlanul elfelejtett szobrász, iparművész és még sokan mások. Madzsarné lelkesen vesz részt a Manifesztum kiadvány terjesztésében is. 1922 januárjában lányán keresztül jövendőbeli vejét kéri meg az avantgárdé röpirat terjesztésére. Simái Béla Pártos Alice (a későbbi Bernáthné) segítségével terjeszti Prágában a Manifesztumot.

331 1919-ben és 20-ban a Független Szemle című lap elindítására vonatkozó megbeszélések leggyakrabban a Madzsar házban folytak. Madzsarné nagy befolyással volt a lap arculatának kialakítására. A Független Szemle címet is ő javasolta. „Ő volt a lap keresztanyja" - emlékszik vissza Palasovszky Ödön.

332 A megbeszéléseken Czakón kívül részt vett Jemnitz, a Népszava kritikusa, Hevesy Iván, aki a Vörös Lobogó megszűntével a Nyugat munkatársa lett. Ott volt Palasovszky is és Horváth Árpád, „mindenki Laci bácsija". A később mártírhalált szenvedett rendezőt 189