Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Szőlőbirtoklás, bortermelés Cegléden a XVIII. század utolsó harmadában

65-68 65-74 65-79 65-83 70-74 70-79 70-83 75-79 75-83 80-83 közülük szántóval rendelkezik 1780-ban 84 3 45 6 33 29 közülük kézműves 11 4 5 20 10 6 24 11 17 30 közülük pásztor 0 1 1 2 9 7 25 13 19 5 összesen db 41 16 18 106 25 18 116 30 69 64 összesen % 31% 50% 64% 66% 26% 54% 75% 22% 42% 25% A táblázatból egyértelműen az az összefüggés látható, hogy minél rövidebb ideig áll fent a háztartás, annál valószínűbb az, hogy nem rendelkezik szőlővel. Ez a jelenség úgy is megfogalmazható, hogy a háztartási ciklus kezdetén a háztartások jelentős része nem rendelkezik szőlővel. Ugyanakkor azonban a háztartások jelentős része idővel szőlőbirtokossá válik vagy vásárlás, vagy öröklés útján. Ez a jelenség nem csak a szántóföldi termeléssel, hanem a céhes ipari tevékenységgel foglalkozó háztartásokra is érvényes. A pásztorok esetében úgy tűnik, hogy az 1770 után létrejövő háztartásaik egyre növekvő mértékben rendelkeznek szőlővel. 65-68 65-74 65-79 65-83 70-74 70-79 70-83 75-79 75-83 80-83 szőleje nincs 1770-ben szántója sincs 1780-ban szántója sincs szántója van 1770-ben szántója van 1780-ban 134 32 28 159 95 33 154 134 164 257 104 20 15 83 89 31 134 — 75 — 30 109 129 133 229 30 12 13 76 6 2 22 9 hold * 1 0 1 1 1 3 16 hold * 4 1 12 3 0 8 33 hold * 15 25 0 0 8 49 hold * 2 1 20 0 0 2 65 hold * 14 12 2 1 1 97 hold * 2 1 5 0 0 0 129 hold * 0 1 1 0 0 0 166 hold * 1 0 0 0 0 0 _ _ _ 85 _ 3 45 5 31 28 9 hold 21 1 19 2 11 4 18 hold 1 0 3 1 1 5 28 hold 15 2 7 1 8 3 37 hold 19 0 9 0 6 9 46 hold 7 0 3 0 0 3 56 hold 15 0 2 0 5 3 65 hold 1 0 0 0 0 0 75 hold 4 0 2 1 0 1 84 hold 1 0 0 0 0 0 93 hold 1 0 0 0 0 0 * 1770 előtt a termés mennyiségét írták össze, nem a szántók kiterjedését. SZŐLŐBIRTOK FORGALOM A ceglédi tanácsülési jegyzőkönyvek

19 XVIII. századi első kötetében az általunk vizsgált időszakból összesen 28 olyan bejegyzést olvashatunk, amely szőlőbirtokok tulajdonlásában bekövetkezett változást, többnyire adásvételt rögzít. A legtöbb esetet, összesen nyolcat 1769-ben jegyezték be, ezt követi az 1771-es esztendő öt, az 1772-es négy és az 1783-as három bejegyzéssel. Ezen kívül egy-egy szőlőeladást jegyeztek be 1770-ben, az 1775-78 közötti években, valamint 1781-82-ben és 1784-ben. Valószínűnek tarthatjuk, hogy 1769-ben szinte minden tulajdonos változás bekerült a jegyzőkönyvbe, a többi esztendőben azonban nem rögzítettek minden adásvételt.

20 Az ügyletekre többnyire az év első hónapjaiban (ja21