Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

mindegyik túloz. Igaz, szegény Bortnyiknak felmondott az Iván mamája, úgyhogy el kellett költöznie és a legnagyobb nyomorban van..."

436 Az 1926-os esztendő egyértelmű mérföldkőnek tekinthető a Madzsar-iskola életében. A jelentkezők nagy száma miatt párhuzamos osztályt nyitnak, bevezetik a mozgásművészetet és egy-két új elméleti tárgyat. Ebben az évben kerül az iskola növendékei közé Róna Magda, aki később Madzsarné egyik leghűségesebb segítőtársa, koreográfiáinak társszerzője és a művészcsoport egyik legtehetségesebb tagja lett.

437 Az 1926-27-ben is rengeteget dolgozó Alice

438 a Palasovszky és Tamás Aladár által rendezett Új Föld esték műsorainak elkészítésében nem vesz részt. Grafológiai tevékenysége, könyvének megírása és iskolájának még újszerűbbé tétele foglalkoztatja. Ekkor vezetik be, pl. a beszédképzést, de tanítanak ezen kívül anatómiát, bonctant (Madzsar, Strelinger Sándor, Kovács György), tánctörténetet, filozófiát, pedagógiát (Palasovszky), művészettörténetet (Hevesy), mozgásművészetet, magyar táncot, művelődéstörténetet, fizikát.

439 Ekkor dolgozzák ki Madzsar Alice mozdulatművészeti rendszerének alapjait is: „Most Ödönkével együtt kidolgozzuk és lefektetjük a rendszer mozdulatművészeti részét - olvasható Kövesházi Ágnes levelében - részben anyád jegyzeteinek (vizsga, könyv, stb.) alapján részben Ödönke, Jóska és a saját eszem szerint, hiszen az egész természetesen és szükségszerűképpen nagyjában ugyanaz, már az állandó együttmunkából fakadva, csak mindegyik azt teszi hozzá, amit az ő karakterének és munkakörének megfelelően és az ő szempontjából fontosnak tart, és amire mindegyik az évek folyamán részletekben rájött. Ödönkével isteni dolgozni. Olyan logikus és alapos..."

440 1928-ban, illetve 1929 elején ismét veszélyeztetett az iskola sorsa. Ekkor jelenik meg a Budapesti Közlönyben és a Budapesti Hírlapban az új belügyminiszteri rendelet. Az iskolát egyelőre nem sikerül betiltani. Az iskola hírneve, valamint Madzsarné összeköttetései megvédik az iskola létét. Madzsarné nagyon sokat köszönhet gróf Apponyinak, valamint gróf Zichy Géza Lipót támogatásának.

441 1928-ban alakul a Madzsar művészcsoport. Ennek művészeti vezetője Alice volt. Koreográfusai Madzsarné mellett Róna Magda és Kövesházi Ágnes. A zenét általában a később világhírűvé vált Kozma József szerezte. A színpadterv Bortnyik Sándor, Strieker Éva, Büky Béla és Gergely Tibor munkája volt. A kosztümök Kövesházi Kalmár Elza tervei alapján születtek. A rendezést kivétel nélkül Palasovszky vállalta. Az estek fővilágosítója az egyik gróf Zichy volt. A nézőtéren ott ül: Bartók, Móricz Zsigmond, Hatvány, Jemnitz Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Márkus László és Szép Ernő. Az utóbbi négy lelkes elismeréssel ír a darabokról. Az egyes esteken megjelenik a Madzsar Alice-nál vendégeskedő Robert Wiener, a japán Nimura és a Bauhaus emberei is: Breuer Marcell, Molnár Farkas.

442 200 A Madzsar Alice Művészcsoport nemcsak önálló előadásokat tartott. 1928 tavaszán közreműködtek például a nevezetes Cikk-cakk esteken: „Az újtípusú problémaszínház, világnézeti kabaré, táncszínpad, kórusszínház, - ahogy tetszik -" előadásain a Zeneakadémia kamaratermében. Ugyancsak a Zeneakadémián 1928 októberében és novemberében rendezik meg a Rendkívüli Színpad estjeit, melyeken Madzsar Alice mint koreográfus működött közre. A Prizma Színpad 1928-ban és 29-ben tartott előadásain Tiszay Andor, Csányi László, Baló Elemér működik közre. A zenét Kozma szerzi, a színpadterveket Bortnyik és Kassovitz Félix készíti. Itt kerülnek először bemutatásra jelentős Madzsar koreográfiák. 1928. december 8-án este fél kilenckor a Zeneakadémia kamaratermében tartott előadáson látható először az Emlékek merészen egyszerű játéka, melyet George Modest szövegeire komponált Madzsarné. Egy felejthetetlen árnyjáték volt: A kezek tánca és A hatkarú istennő. 1929. január 12-én tűzték műsorra A kezek című előadást. A színházi estek mellett a Madzsar csoport állandó közreműködője különböző baloldali megmozdulásoknak: Újpesten, a pénzintézeti tisztviselőknél (PTOE). Részt vettek a Természetbarátok és az Alkoholellenes Munkásszövetség (AMÖSZ) rendezvényein, felléptek az eszperantisták előadásain (pl. a Vasas Színpadon) és a munkás-testedzőknél. A Madzsar Művészcsoport 1929 májusában tartja első önálló bemutatkozó előadását. „Szombaton van Kisanyád születésnapja - olvashatjuk egy május 22-én keltezett Jászi Ferencné levélben - neki szegénykének talán eszébe sem jut, hogy van születésnapja, mert kora reggeltől késő éjszakáig elfoglalja a bemutatói készülődés. A bemutatót az Új Színházban tartják meg."

443 A május 27-én megtartott előadáson látható volt Madzsar Alice és Róna Magda Teremtés fájdalma (Új Prométheusz) című mozgásdrámája, a Hatkarú istennő, Buddha tűzprédikációja, A kezek tánca című koreografikus oratórium, továbbá árnyjátékok, gépes munkatáncok. Az Új Prométheusz meséjét Madzsarné írja és első igen sikeres koreográfiájának zenéjét Kozma József szerezte. A próbák, a mozdulatok láttán született a zene.

444 Jászi Ferencné így értesíti unokáját az előadás másnapján írott levelében: „Ti vagytok az elsők, kiknek megírom, hogy Kisanya bemutatója fényesen sikerült. A közönség el volt ragadtatva, táblás ház volt, több mint háromszáz ember már nem kapott jegyet - úgyhogy fontolóra veszik nem kellene-e az előadást megismételni. Karácsonyi gróf és grófné felajánlották szép parkjukat egy előadás tartására. Június végén fogják megtartani - ez nagy reklám lesz a mozdulatművészet mellett. A három iskola: Kisanya, Vali néni és Szentpál Olga fogják bemutatni, mire képesek. A financiális sikerről még nem írhatok, nem volt még meg a teljes elszámolás, de azt reméljük, hogy legalábbis deficit nem lesz. Nagyon sokba jött ez az est, de jó befektetés lehet a jövőben... Igaz, még egy szenzációs újságot kell közölnöm: én is ott voltam és örvendek, hogy ott