Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Molnárné Hajdú Margit: A nagytarcsai virágmotívumok és a deokratív betűk születése

15. kép. „Vitrázs" az ablakon mú rózsa, a rozetta, a stilizált szívformába épített vi­rágok, a tojásformába rajzolt l-l betű, amely az egész fejkendőn, vagy vánkoshuzaton összeolvasva tulaj­donosának nevét adta. 15 Emberábrázolásként angyalkát hímeztek az ablaksze­mekre való kisfüggönyökre és a vánkos végére. Színes fonallal hímeztek a férfiingekre, kötényekre, a női vászoningekre, pruszlikokra, (16. kép) kék köté­nyekre. Ez utóbbinak a kék színén jól mutatott a fehér fonal, azért az orgonás sor- és foltmintát fehérrel varr­ták rá. (17. kép) A női blúzokat, a „monyaskákat", a „százvirágos" fejkendőket is piros, rózsaszín, lila, kék, zöld színekkel tették hangulatossá. Ugyanúgy, mint a főkötők csipke feletti részét. A zseb- és jegykendők (18. kép) sor- és a sarokba való foltmintái is a készítés korának megfelelő divat-színnel készültek. Ugyanúgy díszítették a kötény alá, a derékra kötött zsebeket 16 is. A gyermekholmikat: az 16. kép. Középlilával hímzett pruszlikminta 1920-1930-ból 17. kép. „Orgonás" kötény széle 18. kép. Zsebkenáő sarka, pirossal hímezve inget, a fejkötőt, a zobonyt, a kötényt is így díszí­tették, akár fehér, akár kék anyagból varrták. A színes hímzés leggyakoribb motívumai: a rózsabim­bó, mely lehet „szúrósrózsa" is, ha tüskéket is rajzol­nak rá. A stilizált szívszirmokból összeállított kerek virág, a háromszirmú virág, a szélén lapos-, a köze­pén száröltéssel varrva. 17 A nagykerekes minta, 18 (19. kép) az ibolyás, a szőlős, az orgonás, 19 a tulipános, 20 a nefelejcses, az árvácskás, a paradicsomos, 21 a káposz­tás, az epres, 22 matyórózsás, 23 a tömöttrózsás, a kerek­rózsás, gyöngyvirágos, szegfűs, duplaszegfűs és a 19. kép. Kerekes minta, közepén a paraáicsomos motívum egyik része 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom