Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Kocsis Gyula: Családrekonstrukciós vizsgálatok a XVIII. század második felében
család 10 db 14 gyermekes 1 0 12 gyermekes 6 0 11 gyermekes 9 0 10 gyermekes 21 0 9 gyermekes 32 8 gyermekes 54 7 gyermekes 107 6 gyermekes 126 5 gyermekes 122 1. ábra. Gyermekhalálozás 1765-1785 között a sokj A családrekonstitúció viszont nominális, azaz név szerinti vizsgálat, amelynek lényege az, hogy a három anyakönyv (házassági, keresztelési és halotti) adataiból az egyes családok történetét újraalkotja a vizsgálatot végző személy és ezt követi a különféle szempontok szerinti számítások elvégzése. A módszert Louis Henry francia demográfus dolgozta ki az 1950es években. О a születéskorlátozás korai előfordulását kívánta felderíteni. Módszere olyan népszerűvé vált Franciaországban, hogy mintegy harminc év alatt több, mint 500 ilyen monográfia készült. A módszer munka- és időigényes, azaz sok pénzbe kerül, így talán nem csoda, hogy Andorka Rudolf kilenc elvégzett és kettő folyamatban levő magyarországi vizsgálatról tudott 1988-ban. 10 Ezek a vizsgálatok túlnyomórészt a Dél- és Nyugat Dunántúlon folytak 60-40 %-os arányban református, illetve római katolikus közösségekben. A területi arányokat és a református túlsúlyt nálunk is a születéskorlátozás kezdeteinek keresése magyarázza. A családrekonstitúciós vizsgálathoz családlapokat kell készíteni. Ezeken mind a férj, mind a feleség születési éve, házasságkötésük időpontja, a házasság megszűnésének az éve, valamint gyermekeik hasonló adatai szerepelnek. Csak abban az esetben teljes értékű a családlap, ha a házasság teljes időtartamát és a megtörtént demográfiai eseményeket ismerjük. Ez az ideális állapot - különösen a XVIII. századi vizsgálatok esetében - csak ritkán valósul meg, de legalább a házasságkötés időpontját, a házasság megszűnésének az időpontját, a feleség születésének az évét és a gyermekek születésének az időpontját ismernünk kell a családrekonstitúció elvégzéséhez. 11 Ezeknek a minimális követelményeknek csak kevés esetben tudott megfelelni a jelen tanulmány adatbázisa, ezért nem a történeti demográfia terminus technicusa - rekonstitúció -, hanem a rekonstrukció kifejezés szerepel a címben. A rekonstitúció szempontjából hiányos adatbázis részben a kutatási terv célkitűzéseinek következménye, részben a különböző anyakönyvek sajátosságaiból, esetleges hibáiból fakad. A kutatási tervben megfogalmazott cél a gazdaságoknak (teleknagyság, állatállomány, stb.) és háztartásoknak a családszerkezet változásaival összefüggésrmekek száma családonkénti bontásban 6 5 4 3 2 1 1 0 0 0 0 0 1 1 2 1 1 0 1 2 3 1 0 0 3 4 5 0 4 0 4 12 5 5 1 1 8 9 14 17 5 0 11 19 24 32 13 5 4 21 33 41 23 4 13 23 35 35 11 yermekes családokban ben való vizsgálata volt a katolikus lélekösszeírások által határolt (1773-1782) évtizedben. A családtörténeti háttér megnyugtató tisztázása érdekében toldottuk meg további egy évtizeddel az anyakönyvi gyűjtés időhatárát. Adatbázisunk így az 1765-1785 közötti két évtizedben anyakönyvezett eseményeket, házasságokat, születéseket, halálozásokat tartalmazza. Azonban még ez a 20 esztendő sem elég hosszú idő ahhoz, hogy számottevő mennyiségű családlapon lehessen megállapítani az ott szereplő emberpár házasságban töltött idejét. Erre csak abban a - sajnos nem ritka - esetben adódik lehetőség, ha a házasságot 1765-ben, vagy utána kötötték és az egyik házas fél 1785 végéig meghalt. A halálesettel azonban új ciklus kezdődött mind az egyén, mind pedig a család, illetve háztartás életében. A házasság teljes időtartamának megállapításában az a másik elfogadott módszer sem segít, amikor a házasság végeként a nő termékeny életszakaszának lezáródását tekintjük 12 . A ceglédi református hajadonok túlnyomó többsége ugyanis 20 éves kora előtt lépett házasságra, 13 így a demográfiában a szülőképes életkor végének tekintett ötvenedik életévéig legalább harminc esztendőt töltött házasságban, és ez jóval több, mint amennyi időt a vizsgálat átfog. Tehát csak kevés ceglédi református családról sikerült teljes értékű családlapot összeállítani, de az eddigi magyarországi vizsgálatokban is mindössze 35- 48%-ot ért el az ilyen családtörténetek aránya 14 . Ennek ellenére a jelen dolgozat szerzője, a (nem statisztikai „kemény" számadatokkal, hanem) narratív jellegű „lágy" adatokkal dolgozó néprajzos úgy véli, hogy a túlnyomó többségükben lezáratlan családlapok vizsgálata alapján megfogalmazott megfigyelések nem egyéni magatartásformákat tükröznek, így a tanulságok megalapozottan általánosíthatók a ceglédi református közösség egészére. A CEGLÉDI REFORMÁTUS ANYAKÖNYVEK SAJÁTOSSÁGAI A XVIII. század második felében három keresztény felekezet hívei - reformátusok, katolikusok (római-, illetve néhány görög katolikus), valamint evangélikusok - éltek Cegléden. A református anyakönyvezés 42