Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

1898-ban nevével szintén nem találkozunk. 1900-ban (Nagykároly és Vidéke VII. 26.) 587 kr.; 1902-ben 501 kr.; 1906-ban a harminchatodik helyen 662 kr-val (Nagykároly 1906. XI. 14.). „Dr. Jászi Ferencz úr és széplelkű neje a helybeli ref. iskolába járó két árva leány és egy árva fiú részére ruhákat vásároltak." olvashatjuk a Nagykároly és Vidéke egyik számában (Nagykároly és Vidéke 1886. XI. 16.). Jászi Ferenc mindig ott van a helybéli jótékonysági rendezvényeken és ő az, aki az egész városban a legtöbbet fizeti felül. Találkozunk nevével a helyi kiadványok első előfizetői között (Nagykároly és Vidéke 1886. V 22.), adományoz a népkonyha részére, a dunavidéki árvízkárosultak felsegítéséhez (Szatmármegyei Közlöny 1876. III. 12.), felülfizet a nőegylet mulatságain (Nagykároly és Vidéke pl. 1899. VII. 28.), a polgári olvasókör táncestéin (Nagykároly és Vidéke 1887. II. 5.). Mindig adakozott az újévi köszöntők megváltása címen (Nagykároly és Vidéke 1890.

1.11.). Gyűjtést szervez a tűzkárosultak javára (Nagykároly és Vidéke 1888. VII. 9., valamint 1893. VI. 3.), az iskolaegyesületek felújítására (Nagykároly és Vidéke 1900. III.). Elsőként emlegetik nevét a református segélyegylet támogatói között (Nagykároly és Vidéke 1897.

1., 1895. II. 9.). Befizet a Budapest Orvosi Kör Országos Segélyegylete pénztárába (Orvosok Lapja 1910. III. 10. 156-157.) Mindig felülfizet a református egyházmegye rendezvényein (pl.: Nagykároly és Vidéke 1908. VI.), két-három tallérral segélyezi a helybeli gimnázium legtehetségesebb növendékeit, támogatja a Kölcsey-Kört. 121. OL P. 1082. 5. csomó XI. jelzet. Jászi Ferenc testvérei: ügyvédek, orvosok, földbirtokosok, lapszerkesztők és jegyzők. A páholy ötéves működése során általában 25-30 tagot számlált. Már a páholy alapítását követő hónapokban „az illetékesek" súlyos bonyodalmakat észlelnek a páholy munkájában, és már ekkor féltik a „végbomlástól". 122. Uo. Később is komoly gondokkal küzd a páholy: rendszertelenek az összejövetelek, csökken a fegyelem, a felülvizsgálatok állandó „lankadásról" tudósítanak. 123. Uo. Az állandó kritika tárgyát képező páholyélet hátterében a folytonos betegségekkel küzdő „és miszticizmusra hajlandó természetű" Maróthy János földbirtokos, főmester személye áll. Elsősorban neki köszönhető, hogy 1877-ben a páholyt megszüntetik. 124. Uo. 125. Szamos 1910. X. 21. 126. Nagykároly 1910. XI. 30., Nagykároly és Vidéke 1910. XII. 1., Szatmármegyei Közlöny 1910. XII. 4. 127. Flasch Dezső, 1981. XI. 17. 128. A majd harminc évig hatékonyan dolgozó kör tagjai nemes szenvedélyüket jótékonykodásra fordították, s ebben nem kis része volt Jászi Ferencnek, a szegények és elesettek elsőszámú támogatójaként számon tartott orvosnak. A gyűjtött bélyegeket értékesítették és a befolyt összeget jótékony célú egyesületeknek adták, illetve a bélyeggyűjtő egyesület is jótékonykodott. (Filatéliai monográfia I. kötet 25-27., 34.; Filatéliai Szemle 1981. XI. 17.) 129. Szatmármegyei Közlöny 1886.111.28. 130. Amikor a századfordulót követően Debrecenben megindul a siket-némák oktatása, a komoly anyagi gondok enyhítésére az intézet tanárai a körzetükbe tartozó megyék nagyobb városaiban előadásokat tartottak. Nem véletlen, hogy egyik első útjuk éppen Nagykárolyba vezetett, ahol előadásukat megtekintette régi pártfogójuk, Jászi Ferenc is, aki akkor már a nagykárolyi bélyeggyűjtők társaságának elnöke volt. Az előadás és a bemutató hatása alatt a nagykárolyi polgármester előtt úgy nyilatkozott Jászi Ferenc, hogy az egyesület hatszáz koronányi vagyonát legjobb lenne a siketnémák debreceni intézetéhez eljuttatni. Erre egy évvel később, 1906-ban kerül sor (Nagykároly és Vidéke 1905. IX. 13.). 131. LITVÁN György - VARGA F János szerk., 1982. 550. Hain József 1896-ban megjelentette A Nagykárolyi Római Katolikus Főgimnázium történetét, melyben méltatlanul - és nem véletlenül - elfelejti Jászi Ferenc érdemeit ismertetni. 132. Ennek az iskolának volt valamikor (1778-1781) tanára Révai Miklós, aki rajzot és építészetet tanított. Az iskola híressé vált növendékei közül Vasvári Pált, Thanhoffer Lajost, az anatómust (1845-1909) említhetjük. A város szülöttei közül idejárt: Acsádi Ignác (1845-1906), Bársony János, az orvostudós (1860-1926). Nagykárolyban született Bodnár Zsigmond (18391907) pap, tanár és az idealista „hullámelmélet" hirdetője, Gönczi Jenő (1879-1967) jogász és szociológus, Sárándi István (1876-1942) ifjúsági író. A teljesség igénye nélkül említsünk meg még néhány nevet, akiknek valamiféle köze volt Nagykárolyhoz. Hosszabb ideig működött itt Virág Jácint (1742-1801), aki kegyesrendi tanár volt és egyházi munkákat írt, több évig volt a gimnázium igazgatója Koppi Károly (1744-1801). Ő tanította a történelmet. Itt jelenik meg Csapó József egyik legjelentősebb munkája. О is több évig tevékenykedik a városban. Itt diákoskodik Tomcsányi Ádám (1755-1831), aki később a természettan tanára lesz, történelmi és hittudományi munkáiról ismert Ágoston János (1787-1863) szintén Nagykárolyba kerül tanárnak, Hegymegi Kiss Áronnak (1788-1830) szintén vannak nagykárolyi kötődései. Számos megyebeli faluban tevékenykedik, mint lelkipásztor. A Mondolat perben Kazinczy és Kölcsey ellen Megyfy Ignác álnév alatt egy röpiratot ad ki Nagykárolyban 1815-ben. Nagykárolyban születik Frank Ignác (1790-1858) jogtudományi író, Flór Ferenc (1809-1871) orvostudós. Eletének egy részét Nagykárolyban tölti Szepessi Imre (1811-1875) kegyesrendi tanár, akinek egyik tudományos művét szintén Nagykárolyban jelentetik meg 1846-ban. Nagykárolyi születésű Heiszler József is, aki később bölcsésztudorként a piaristáknál tanít, majd pápai tanár, később dombrádi lelkész. Itt tanult Lauka Gusztáv költő, aki tagja volt a Petőfi Társaságnak és Nagybecskereken telepedett le. Itt született (1822) és végezte iskoláit az orvostudós, Barna Ignác, és testvére Ferdinánd (1825), az ismert nyelvtudós és 210