Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Ödönnek talán-talán jó lesz. Én valamennyi gyökeremmel itt vagyok, ti tőletek örökre elválni olyan fájdalom, amit nem lehet kifejezni..."

386 Madzsarné igazlátását bizonyítja, hogy mind férjének, mind Palasovszkynak Magyarországon nem adnak munkateret. Ödönke „ki van kiáltva talán a mi révünkön veszedelmesnek... Amit néha ír, azt is név nélkül lehet." - olvashatjuk egy lányához írott levélben.

387 1935 áprilisában már nagybeteg, egyre gyakrabban látott vendég dr. Hajnal. Május 3-án írja első végrendeletét,

388 melyben kiköti, hogy nem akar papot, gyászjelentést és gyászruhát. Május végére állapota ugyan javul, és ismét tanít. Pár héttel halála előtt még az iskola tornatermében találjuk. Augusztus 15-én a viszonylagosan nyugodtabb hetek után rohamot kapott: „...azóta félkábultan fekszik olvashatjuk egy augusztus 21-én kelt Madzsar levélben

389 - táplálni alig lehet és a gyöngesége naprólnapra fokozódik. A szív ügy látszik nem bírta a munkát, félek, hogy nem lehet még egyszer rendbehozni... Nyaralni nem ment el, részben, mert anyagilag nem lehetett megoldani, mivel egyedül nem lehetett volna engedni... Amikor legjobban volt, éppen csak hogy el tudott menni a Modern Kávéházig és ott üldögélt egy-egy órát. Amikor azonban legutóbb lement, már autóval kellett hazahozni..."

390 1935. augusztus 24-én halt meg,

391 sírjánál a Farkasréti temetőben a Mozgásművészeti Intézettől Pálfi és egy növendéke búcsúztatja. Az Esti Kurír és a Magyarország mellett a legszebb nekrológot a Századunk című folyóiratban olvashattuk: „Sokat szenvedett. Hosszú évek óta súlyos betegen dolgozott, mindvégig törhetetlen energiával. A háború utáni évek sok nehéz csapást mértek rá. Családjából és baráti köréből sokan elszéledtek. Betegség, válságok roppantul megviselték. Barátai sorsában mindenkor fenntartás nélkül osztozott. Társadalmi szokásokon, hagyományokon és előítéleteken természetes biztossággal tette túl magát, tiszteletet parancsoló nyíltsággal és becsületességgel vállalva sajátos élethelyzetét. A magyar nőemancipáció előharcosai közé tartozott, nem szavakkal, hanem élettel. Úttörő volt munkájával és életével egyaránt."

392 Jászi Oszkár megrendülten veszi tudomásul húga halálát: „Bár tisztában voltam vele, hogy szegény drága testvérem hónapjai meg vannak számlálva, mégis a katasztrófa híre nagyon megrázott, és nehéz lesz lelki egyensúlyomat megtalálni. Míg élt, sok tette és ítélete kihívta kritikámat - hogy fáj, hogy olykor türelmetlen voltam vele szemben -, de most a halál perspektívája alatt csak a nagy kvalitásait tudom látni: ritka jóságát, türelmét, kötelességérzését, mártír lényének a fényét. Ránk nézve az egyedül vigasztaló csak az lehet, hogy elérkezett a testi és lelki teherbírás utolsó határához. Az eltávozás megváltás volt számára.. ,"

393 Az alábbi sorokat Supka Gézához küldi Jászi Oszkár: „Kedves Gézám, jól estek meleg soraid. Szegény húgom halála nagyon megrendített, mert minden világnézeti és életformai eltérés dacára is, melyek olykor irritáltak, szolidaritásunk mindvégig zavartalan maradt. E mellett mindig úgy éreztem, hogy keresztje súlyának egy részét miattam hordja. Csodáltam is őt. Félholtan hány emberben tartotta a lelket!... Az Alice elmenetele valahogyan cezúra az én életemben is. Eletem legaktívabb és legszínesebb része vele együtt az árnyak birodalmába vándorolt."

394 A GYÓGYTORNÁSZ „Beszéddel hazudhatunk, de az amit arcunk és testünk elárul, nem hazudik." „A bársony pongyolás Alice-t szokatlan imádat vette körül; nadrágban ült és cigarettázott, mi meg kitaláltuk, milyen gyakorlatra gondol; Nyugtalan volt és vibráló; Ödönke a sarokban trónolt és ezüsttálcán szolgálták ki; Alice csodálatos volt és felejthetetlen; életünknek értelmet adott..." közel a kilencvenhez hihetetlen életkedvvel, cigarettáról cigarettára gyújtva estéről-estére így emlékeztek 1988 tavaszán a még élő Madzsar növendékek.

395 Századunk első évtizedétől egészen a harmincas évek végéig fogalom volt a Madzsar iskola. Minden tekintetben megelőzte korát. Elsősorban a magyar gyógytorna megalapítójaként tartják számon. Világviszonylatban ő alkalmazta először a terhességi tornát. Nem kevésbé fontos fejezet rendszerében a légzőtorna és az ortopédtorna. Ő az egyike azoknak, akik elsőként figyelmeztetnek a preventív torna jelentőségére. Már a húszas években hangsúlyozza az iskolai torna szakszerű reformját és kidolgozza a munkahelyi torna alapjait. Nagy népszerűségnek örvendett az általa vezetett asszonytorna, melyre tisztviselők és munkásasszonyok jártak. Külföldi viszonylatban is újdonság a Madzsar-féle játékos, mesemondásos gyermektorna.

396 Madzsarnénak, miután Budapestre került, mindig Visszatérőben Norvégiából 194