Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Nyaralás Vámbéri/ Rusztemmel Viktor tanulmányát. Budapesten jelenik meg a Magyar Jogászegyleti Értekezések önálló köteteként 1902-ben A pragmatica sanctio és a házi törvények című értekezése, melyet ismét Thegze Gyula ismertet a legrészletesebben. A kecskeméti időszakban több alkalommal utazik külföldre, nyarai nagy részét Európa különböző tájain tölti. 1896/97-ben kiegészítő tanulmányokat folytat Heidelbergben. Itt köt egy életre szóló barátságot Somló Bódoggal.

205 Kecskeméti évei alatt kerül bizalmasabb kapcsolatba Herman Ottóval, akinek hagyatékában több Jászi levél is fennmaradt.

206 1900 kora nyarán a Kecskeméti Lapokban gúnyosan ostorozza a Szabadelvű Pártot.

207 A századforduló őszén a Kecskeméti Friss Újságban a helyi Katona Kör új életre hívását szorgalmazza.

208 A népért című cikkében követeli, hogy „a város intelligenciája bocsássa a maga tudását és jártasságát a szegény nép rendelkezésére"; „Az ő tudatlanságuk a mi szégyenünk." Ingyen ügyvédeket toboroz a szegények részére.

209 1902. januárjában Jászi Viktornak köszönhetően ismét feléledt a Katona József Kör, s kiadott programjukban a Jászi által már régen kezdeményezett népies előadások szerepelnek. Az első előadását Jászi Viktor 1902. január legelején tartotta meg. Sorozatában ismertette a magyar alkotmány főbb elemeit és sarkalatos intézményeit, az állami élet berendezkedését, a helyi intézmények működését.

210 Második előadássorozatát három részben szintén közli a Kecskeméti Friss Újság.

211 Előadásain az országgyűlésről, királyról, miniszterekről szól. Harmadik népies előadássorozatában a királyi udvartartásról, az országgyűlés két házáról beszél. Előadása négy részben jelent meg a helyi sajtóban. Negyedik népies előadássorozata Az országgyűlés tagjainak kiváltságai címmel hat részben jelent meg.

212 Nemcsak kecskeméti lapokban publikál ez időtájt, de hosszú tanulmányt közöl a Huszadik Században, s fontos hozzászólását a közjegyzői tanfolyamokról közli a Pesti Hírlap is.

213 Ugyanitt jelenik meg a nemzeti összefogást sürgető írása Politikai készülődések címmel.

214 1902. június 15-én az igazgatótanácsi ülés tudomásul veszi Jászi Viktor jogakadémián betöltött tanári állásából való lemondását. Búcsúlakomáján június 21-én számos barátja és tisztelője jelenik meg, akik élénk tapssal fogadják a búcsúbeszédét mondó Jászi Viktort. Barátai közül megjelenik Kada Elek törvényszéki elnök, Horváth Ádám városi főügyész és sokan mások.

216 Jászi Viktor 1902-ben Kolozsvárra pályázik Lindner Gusztáv helyére, aki ekkor vonul nyugalomba. Az egyetem jogi karára a közjogi tanszékre szeretne bejutni, „de ekkor a viszonyok sajátságos alakulása miatt pályázata nem járt sikerrel",

217 pedig nevét már ekkor együtt emlegették Otto May erével.

218 1909-ben ismét megpályázza a kolozsvári állást. Sikertelenségét a korabeli cikkek „politikai szempontokra vezetik vissza". 1912-es ismételt jelentkezését az egyhangú meghívás ellenére, mellőzik. 1902 kora őszén Jászi Viktor Debrecenbe költözött. November 15-én tartja meg székfoglaló értekezését a Debreceni Református Főiskolán.

219

1902 decemberében a Szabadság oldalain a városháza nagytermében rendezett kiállítást dicséri, szorgalmazza az időszaki kiállításokat, egy képtár fontosságát. Mint mindig, most is gondol a szegényebb sorsúakra: „Nem kell azt hinni, hogy a művészet csak az uraknak való mulatság... A nép számára is meg kell mutatni a nemes öröm e forrását", cikkében hetenként egy ingyenes félnapot javasol a szegények számára.

220 Valamikor egyetemi hallgatóként már politikai hitvallást tett Deák Ferenc mellett. Ezt ismétli meg 1903-ban Deák Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepen. Deák Ferenccel együtt vallja: „A nemzet rendelkezik életemmel, rendelkezhetik szabadságommal, de eggyel nem: meggyőződésemmel." Beszédét különlenyomatként is kiadják.

221 Szintén 1903-ban jelenik meg a Coture és obstrukció című politikai értekezése. írásában szabadelvű felfogása, a meggyőződés erősségének és az akarat határozottságának tisztelete mellett a parlamentarizmus alapgondolatához való viszonyát igyekszik mindenek előtt megállapítani.

222 Ugyancsak 1903-ban írja Jászi Viktor a Magyar Jogi Lexikon IV. kötetének Horváth-Szlavon-Dalmátországok szócikkét, kétrészes értekezését a hadügyi felségjogról,

223 valamint válaszát a Pragmatico Sanctio és a házi törvények tárgyában,

224 mely szerves folytatása az 1902-ben megjelent nagyszabású közjogi munkájának. „Újító törekvéseivel és a nép felvilágosítására szóló eszmék hirdetésével - Jászi Viktor Debrecenbe kerülve - belépett a helyi Csokonai körbe", ahol igaz jó barátja, Kardos Albert lett később a titkár.

225 Már az első évben elkezdi a Szabadiskola melletti szervezkedést. 1903. február 28-án tartott felolvasó ülésen ismertette először a Szabadiskola intézményét, 180