Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

zik. Hűszévesen írja első jelentős dolgozatát, mely megjelent a Wiener Allgemeine Medizinische Zeitungban is. 1875. január 8-án az összes orvosi tudományokból doktorrá avatják a bécsi egyetemen. Egyébként már az 1874-es év folyamán az innsbrucki egyetemen az alkalmazott orvosi kémiai tanszék tanársegédje, s egy évvel később már magántanára. 1878-ig marad Innsbruckban. Than Károly hívja Budapestre. 1877-ben Innsbruckból kérvényezi először kilépését hivatalosan a zsidó hitközségből. Első keresztlevele 1879 júliusi keltezésű. A keresztapa nem más, mint Liebermann Dávid. A következő, valószínűleg már nem antedatált keresztlevelében viszont a MágocsyDietz által is emlegetett Straub Sándor felsőipariskolai tanár a keresztapa.

77 A két keresztapával is megáldott Liebermann Leó hiába próbált őskeresztény feleséget találni. Baum Terézia csak papíron tudta - hamisítva - bizonyítani keresztény származását. A három Liebermann fiú és a rokonság nagy része - akárcsak Kempelen - Baum Teréziában egy osztrák nagyiparos - katonacsalád tagját tisztelték. Terézia halotti bizonyítványából derül ki, hogy az apa, Baum Móric, az anya pedig Rosa Maliner volt. Teréz csak 1881. október 28-án keresztelkedett ki. Leónál öt nappal később.

78 A Nobel-díjra is jelölt Leó életrajzát legrészletesebben talán Dietz írta meg.

79 Most csak egy-két titulusát említem: a közegészségtan nyilvános tanára (1902), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Központi Bizottság tagja, az Országos Vegykísérleti Állomás igazgatója, királyi tanácsos (1895), a Közegészségtani Intézet igazgatója, a Vaskoronarend tulajdonosa (1896), az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagja, törvényszéki főorvos, udvari tanácsos (1910), a Szentlörinczyek hatágú, vöröscsillagos sassal díszített címerének tulajdonosa (1905), az Állatorvosi Tanintézet rendkívüli tanára, a vegytan magántanára, a Lipót-rend érdemjelével kitüntetett királyi tanácsos két éven át az Orvosi kar dékánja. A vöröskereszt díszjelvényével és a Ferencz József-rend csillagos középkeresztjével kitüntetett rokont, aki többek közt a Liebermann-Burchard próba és egy egész sor más kémiai reakció névadója volt, - elismerte számos belés külföldi társulat, intézmény. 1926. július 20-án éjfél után hörgtágulásban - idült hörghurutban - halt meg, felesége nyolc évvel később hunyt el, Troppauban, a Német Lovagrend Szent Erzsébet kórházában. „Apám életében igen nagy volt a tragikum, mert sokkal jelentékenyebb elme volt ő, mint amilyennek elkészült munkái mutatják..." - vélte Pali fia egyik levelében,

80 amit viszont számosan cáfoltak, mert Alt, Billroth, Hyrtl, Hebra, Oppolzer, Rokitansky és Skoda egykori tanítványa hatalmas életművet hagyott az utókorra.

81 Liebermannék első fia, a kis Leó 1883-ban született. 1905-ben avatják orvosdoktorrá, s ekkor szerzi meg az iskolaorvosi és egészségtani tanári és tisztiorvosi képesítést. 1906-16 között az I. számú Sebészklinikán Liebermann Leó három fia gyakornok, majd tanársegéd. Közben egy évig ÉszakAmerikában tartózkodik tanulmányúton. 1914-ben habilitálják magántanárrá. 1916-tól a Rókus-kórház szemész főorvosa. 1919-ben megvádolják azzal, hogy „a Szent Rókus szemosztályának áthelyezését a proletárdiktatúra idején ő maga kívánta volna."

82 1923-ban kapja meg a rendkívüli tanári címet. Élete folyamán tíz évig volt a szemorvosok egyesületének titkára, majd elnöke, az Országos Közegészségügyi Tanácsnak előbb rendkívüli, majd rendes tagja. Tudományos munkássága a szemészet egész területére kiterjedt. Számos tudományos munkát, népszerűsítő írást jelentetett meg. Nagy műveltségű, lelkiismeretes orvos és szenvedélyes kutató volt. 1938 decemberében, az első zsidótörvény érvénybelépése után véletlenül szerez tudomást származásáról. Ennek hatására december 23-án öngyilkosságot követ el. Az egyik búcsúztatója, Grósz Emil szerint:

83 „Feddhetetlen jellemű volt. Szívvel, lélekkel jó magyar ember... Liebermann Leó classikus példája volt a magyar föld és a magyar művelt középosztály hatalmas assimilláló erejének." Liebermann Pál 1885-ben született. A család legszebb, levonzóbb férfijaként tartották számon. Nemcsak érte, de a róla készült fényképekért is egyaránt rajongtak férfiak és nők. A három fiútestvér közül őt zárta leg165