Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Ignác felesége, Gottlieb Kamiin Tiszafüredre hívják. A kis mezőváros a 19. század vé­géig, a vasútvonalak és a kövezett országút kiépíté­séig az év nagyobb részében megközelíthetetlen volt. Az egészségügyi viszonyok nagyon kedvezőtlenek, pusztít a tüdővész, időről-időre járványok ütik fel fe­jüket, s a gyermekek nagy része nem éri meg a fel­nőttkort. A leggyakoribb halálozási okok közt szerepel a bélhurut, a tüdőgyulladás és a különféle gyermekbetegségek, főként a torokgyík. Az átlagos életkor még 1896-ban is mindössze 21 év. 1852-ben ilyen kedvezőtlen körülmények közé kerül az akkor harmincéves Menczer Ignác. A mindössze négy és félezer lakosú város nagy része református, 615 katolikus, s 190 letelepedett zsidó. Menczer Ignác betegeinek egyharmada a Füred-környéki tanyákon él, rossz utakon, lovas szekérrel kellett közlekednie. Unokája, Menczer Béla máig kiadatlan önéletírásában így ír nagyapjáról, a szegények orvosáról: „Egyszer egy igen szegény öreg parasztasszony betegágyához hívták, s szokásához híven most sem fogadott el pénzt, miután gazdag páciensei, közéjük tartozott az egri püspök is, jól megfizették és ne is említsük felesége hozományát, aki egy bécsi kereskedő-ban­kárnak volt a lánya. A szegény, beteg öregasszonynak volt egy betyár fia, aki annyira hálás volt nagy­apámnak, hogy egy éjszaka belopott egy csodálatos hátaslovat nagyszüleim udvarába. Nagyapám nem találta meg soha a ló jogos gazdáját, így napi 20-30 mérföldes körútját ezzel a lopott lóval tette meg, s ál­landóan ott kísértett a félelem szívében, hátha fel­bukkan a jogos gazda és felismeri saját lovát." A tör­ténet egyébként félelmetesen hasonlít Ábrahám-Adolf sógorának betyáros történeteihez. Menczer Ignác igen nehéz körülmények között végezhette munkáját, hiszen még 1875-ben is csak ketten, egy sebésszel voltak orvosok Füreden és környékén. Munkája mellett tevékenyen vett részt a kiegyezés után megélénkülő szellemi és társadalmi életben, tagja volt a legtöbb egylet vezetőségének, több alkalommal községi képviselő, hosszú évekig a Kaszinó pénz­tárnoka, általában ott van a virilisek között, „s nem volt Tiszafürednek olyan jótékonysági, emberbaráti intézménye, melynek munkálásából az oroszlánrészt ki ne vette volna." 42 Állandóan szerepelt a neve a különféle nemes célokra adakozók névsorában, így ott találjuk nevét pl. az 1863-as éhínség utáni adományo­zók listáján is. Gyakran ír ismeretterjesztő cikkeket a helyi és me­gyei lapokba. Több írása a Tiszafüred és Vidéke, az Eger és a Hevesvármegyei Hírlap hasábjain M. szignóval lát napvilágot. Szaktanulmányai az Orvosi Hetilapban jelennek meg. 43 1882-ben működése elismeréseképpen ajándékba kapta a jelenlegi Tisza áruházzal szemben álló házat. 1902. február 9-én 80. születésnapja és füredi működésének 50. évfordulója alkalmából a helyi Bika szálló nagytermében ünne­pélyes körülmények között köszöntötték. Ott volt a vá­ros színe-java, a római katolikus apátplébános, a re­formátus lelkész, földbirtokosok, iparosok, kereske­dők. 44 Megemlékezésül egy nagyméretű, ezüstből készült recepttel ajándékozták meg. A jó kedélyű, mélyhumorú orvos 83 éves koráig, szinte élete végéig dolgozott, gyógyította betegeit. Az egyik paciensénél lett rosszul és halt meg hamarosan, 1905. március 25-én. 45 A temetésen elhangzott gyász­beszédet 1911-ben külön füzetben is kiadták Ti­szafüreden. 46 Saját birtokán temették el és jelenleg is ott nyugszik, veje és fia közelében. Gottlieb Karolin 1855-ben kötött házasságot Menczer Ignáccal. Víg kedélyű, alkalmazkodó, igen művelt asszony volt. Ellentétben nővérével, Lujzával, nagyon gyorsan és jól megtanult magyarul. Hozományát egy-két értékes kép és bútor mellett egy hatalmas könyvtár képezte. 47 A német és francia nyelvű szépirodalmi és filozófiai művek egy része még 1922-ben is megvolt, emlékezett vissza unokája, Menczer Béla, aki a tiszafüredi házi könyvtárnak köszönhetően kezd el behatóbban filozófiatörténettel foglalkozni. Karolin negyvenöt évet él együtt boldog házasságban férjével. 1900-ban halt meg Tiszafüreden. Menczer Ignác és Karolin házasságából négy gyer­mek született. Az első fiú az Albert nevet kapta. Albertből Adalbert, majd később Béla lett. Az ő ko­mája volt dr. Liebermann Ábrahám. Három évvel 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom