Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Schleininger Tamás: Életreform Szentendrén. (Forrásközlés)

cseleves (lehet persze zöldbab, zöldborsó leves is nyáron), jó tejfelesen elkészítve, utána: lekváros, vagy mákos, vagy túrós metélt. Pénteken: megint a szokásos, elmaradhatatlan, de jól elkészített fejes saláta, kisütött burgonyaszeletekkel. Zöldborsó vagy zöldbab főzelék ú.n. prézlivel. Szombaton: fejes saláta, mellé egy kis reszelt torma, hozzá ú.n. paprikás vagy krumpli, köles kása. Vasárnap: fejes saláta kemény tojással és retek szeletekkel, sárgarépa főzelék sajtos omlettel, cseresznyés vagy almás rétes. A vacsorák pedig: Hétfőn: gyümölcs, tejfeles kenyér. Kedden: gyümölcs, vajas kenyér. Szerdán: aludttej, kenyér vagy sült krumpli. Csütörtökön: gyümölcs, mézes kenyér, dió. Pénteken: körözött hagymás, tejfeles túró, zöldhagyma, retek, kenyér. Szombaton: gyümölcs, vajas kenyér. Vasárnap: nyers tej kenyérrel és gyümölcs. Az étlap úgy van összeállítva a tej, tojás és tejtermékek figyelembevételével, hogy fehérjékkel a testet bőségesen ellássa, és így hirtelen fogyás ne következzék be. Ezért nevezJEGYZETEK l.G. SIN Edit, 1979. 2. Pest Megyei Levéltár (PML) IV. 408a, Alispáni iratok: 71/1929. 3. PML IV: 408a, Alispáni iratok 75/1929. 4.1930-as népszámlálási adatok, részletes szentendrei adatok. Idézi: SIN Edit, 1975.12-14. 5. Ferenczy Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye: 74.640.1. 6. PML IV. 401-a, Főispáni bizalmas iratok 17/1932. 7. MAGYAR N/rGYLEXIKON III. kötet, 2001. 727. 8. PETHŐ ZSOLTNÉ NÉMET Erika, 1996.164,288. Kőhegy címszónál: „A Kőhegy alatt a századelőn a polgármester dr. Starzsinszky László támogatásával bicsérdisták telepednek meg, akik «itt tervezik a Berlin melletti Éden mintájára» telepüket felépíteni, tudjuk meg Pest vármegye lexikonjából 1929-ben. Hivatalos telepről végül nincs tudomásunk, de hogy az eszmét még a 30-as években is népszerűsítik, arról a Szentendrén megjelent ÉLETREFORM, évente 10-szer megjelenő újság is tanúskodik". 9. Markó Sándor megjegyzései a „dr. Dezsőfi Ferenc kiegészítése Horváth Levente visszaemlékezéséhez" című adattári tételhez. Ferenczy Múzeum adattára 89074. 10. SCHLEININGER Tamás szerk., 2002. 2. kiadás. 11. Életreform 1. szám 14-15. 12. Életreform 1. szám 16-17. 13. Életreform 1. szám 22-23. Vegetáriánusok letelepedési kísérletei Szentendrén. 14. Szerkesztésért és kiadásért felelős: dr. Antolik Arnold, Szentendre. Kiadóhivatal: Budapest, VI. Lovag utca 14. tük ezt átmeneti étlapnak, amely ennek dacára 80%-ban nyerskoszt. Amikor még csak azt említjük meg, hogy a reformkosztos zsír helyett mindig olajat használ és miután sok gyümölcs, és salátafélét eszik és a sót nem használja, soha nem szomjas és így étkezéseihez semmit sem iszik, (vagy legfeljebb 1-2 órával étkezés előtt vagy után), nagyjából mindent elmondottunk, amit ily rövid helyen és idő alatt a reform táplálkozás tudományáról elmondhattunk."

15 Ezennel ismertetőnk végére érkeztünk. Mint azt már megírtuk, az Életreform с lapot 1938-ban megszüntették, a reformerek a háború viharában pedig szétszóródtak. Viszont, talán nekik is köszönhető, hogy azóta is létezik Szentendrén egy olyan városlakó réteg, amely fokozottan érzékeny az egészséges életmódra, annak ilyen vagy olyan elméleti megalapozottságából fakadó betartására. Köszönetemet szeretném kifejezni Antolik Árpádnak, dr. Antolik Arnold fiának az írás tárgyával kapcsolatos információkért, a rendelkezésem) г bocsátott dokumentációért, fotókért. - Sch.T. Telefon: 10-7-12. A kiadás éve nem szerepel, de mivel a szövegben az Életreform első számaira történik hivatkozás, így feltételezhető, hogy 1932-33 környékén készülhetett. I. E cél nagy horderejének magyarázatába itt nem bocsátkozhatunk. Aki annak indoklását ismerni akarja, olvassa el Henry George világhírű könyvét, a „Haladás és szegénység"-et. Magyar fordításban az Atheneum adta ki. Továbbá Damaschke Adolf: A földreform című könyvét, amely magyar nyelven a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. Damaschke a földreform apostola, tevékenységéért Nobel-díjat nyert. Végül az Életreform I. évf. 2., 3., 4., 5., és 6. számában megjelent „Mit akarunk?" című cikksorozatunkat. IL A „természetes otthonok" a szükségletek mérve szerint különböző nagyságú kertecskékről és azokban 1,2, maximum 3 szobának megfelelő helyiségekből álló családi házikók lennének, amelyeket a szövetkezet közös fizikai és anyagi erővel létesítene. III. A telepesek lelkülete és világnézete (felfogása az életről és annak céljáról) igen fontos. Mert ha a jövendő telepeseket nem elégíti ki, hogy jómaguk és családjuk egészséges, „szabad" munka mellett egyszerű életet éljenek, ha nem lelik örömüket a természettel való újra egyesülésben, akkor alkalmatlanok telepesnek és csak kölöncöt képeznének a közület nyakán. Csak hasonló életfelfogású emberek telepíthetők össze a tartós siker reményében. IV. Szükséggazdálkodás alatt azt értjük, hogy a közösség mindenekelőtt a legelemibb életszükségleti cikkek (táplálék, lakás, ruházat) előállítására fog berendezkedni, ami csak azon alapelv szigorú betartásával érhető el, hogy (egyelőre legalább) semmi 149