Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Klamár Zoltán: Halálban is közösség. Az adorjáni temető vizsgálata

Urbánus sírkialakítás, az egykor egyeduralkodó fakereszt mára csak ideiglenes jel. Az állandónak szánt síremlék mellé állítják, vagy ráteszik. Később, ha már elkorhadt, kidobják. 2.) Adorján falu polgárosuló temetőjében korán megjelentek a kő, márvány síremlékek, aminek a közeli városok temetőiben látott példák másolása lehet az oka.

52 Ez idő tájt Ókanizsa és Zenta már jelentős parasztpolgári rétegű lakossággal bírt és a települések temetői például szolgálhattak Adorján lakosai számára. Nem beszélve arról, hogy a falu temetőjének megnyitása előtt a közösség halottait az ókanizsai temetőbe temette. így korán élő gyakorlattá vált, hogy többnyire egy évvel a temetést követően a fakereszt helyére kő síremléket állítanak a hozzátartozók.

53 Ez a folyamat lassan terjedt a falu temetőjében és kezdetben csak a gazdag családok körében volt gyakori.

54 Ezt a tényt támasztják alá a temető megnyitásától, tehát az 1860-as évek második felétől az 1940-es évek közepéig terjedő időszak sírjelei közötti arányok. A jelzett időszakban a tégla vagy beton keretű márvány obeliszk, vagy kereszt alakú síremlékek mindössze egyharmadát teszik ki a fakereszttel jelölt síroknak. Az 1940-es évek második felétől viszont eluralkodik a műkő síremlékek állítása, sőt a fakeresztek helyett is műkő vagy beton kereszteket állítanak. Ennek a gyakorlatnak katalizátora a mezőgazdasági termelés fokozatos felfutása, a közösség életszínvonalának javulása. A sírjelölés két fázisa közötti eltolódásnak köszönhetően még az ezredvégi temetőben is tanulmányozható a falusi, polgárosuló és polgári temető szimbolikája és ikonográfiája. Mint azt majd később a sírfeliratok elemzésekor látni fogjuk, a falusi közösségek tagjait a keresztek nem csak Krisztus kereszthalálára, az élet keresztjének viselésére emlékeztették,

55 hanem színeikkel az elhunyt korára is utaltak.

56 Ez a jelrendszer mára jószerével kikopott a falu köztudatából és mindössze néhány idős adatközlő emlékezett a színek jelentőségére, így megállapítható, hogy a fehér színű kereszt fiatal halottat, nem ritkán gyermeket, a barna színű középkorú egyént jelöl, míg a fekete idős halottra utal. Nem találtunk az emlékanyagban adatokat a vörös színre, ugyanakkor a fekete szín természetes halálra utaló jelentéstartalmáról sem volt tudomásuk adatközlőinkIdeiglenes keresztek, melyen a temetkezési vállalkozó neve, címe olvasható. A reklám egy formája, mely az ezredfordulón jelent meg a falu temetőjében. nek.

57 Megfigyelhető az is, hogy színek jelentéstartalmának elhalványulásával az ezredvégen a temetkezési vállalkozók által forgalmazott fakeresztek, gyártótól függően, egységesen barnák vagy fekete színűek. A régi fakeresztek illesztését keresztszöggel erősítették meg, sajnos nagyon kevés ilyen sírjel áll a falu temetőjében. A keresztszög díszes kovácsmunka, a kevés megmaradt szív alakú,

58 ez a forma igen kedvelt lehetett, mert a vidék temetőiben több példát találni rá (Tóthfalu, Martonos, Kanizsa). A régi fakeresztek felirata és díszítménye vésett, ami időtállónak bizonyul, így megállapítható, hogy csak alapinformáció került a keresztre, úgy mint az elhunyt neve és az elhalálozás ideje. A kereszt felső szárát díszítették, két vagy több ágú szomorúfűzfával. Jóllehet a szakirodalom reformátusok által használt jelképként tartja számon,

59 mégis úgy véljük, a motívumot a vidék kőfaragó mesterei terjesztették el, urbánus hagyományok alapján. A szimbólum elhalványuló jelentéstartalma itt is nyomon követhető, ugyanis a közösség számára csak a szomorúságot képviseli és egyre inkább kiszorulóban van a temetői jelképrendszerből.

60 Mindössze három vaskereszt áll a temetőben, ebből kettő kovácsolt, az egyik szív alakú keresztszögének kiszélesedő lapján az alábbi felirat olvasható: „Hősi halált halt / Bajzák István / Élt 26 évet/ Meghalt / 1917". A harmadik csőből hegesztett, feketére festett és nem közöl adatokat a sírban nyugvóról. Az új fakeresztek - a közösség által elfogadott norma szerint - már ideiglenes jellegűek. Felirataik a 20. század '60-as éveitől kezdve fröccsentett műanyag betűsek, melyeket szeggel erősítenek fel, és nem időtállóak. Egyetlen, műanyagból fröccsentett Krisztus fejjel díszített fakereszt áll az adorjáni temetőben. Ezek a sírjelek tehát fokozatosan leegyszerűsödő tartalmakat hordoznak, ami mutatja a közösségi jelrendszer kopását, a társadalmi kommunikációból kihulló szimbólumokat

61 egyre inkább felváltják a mindenki által érthető írott üzenetek. Ez a folyamat nyomon követhető a kő, műkő és beton síremlékeknél is. A sírköveket a közeli városok, Zenta és Ókanizsa 98