Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

H. Kelemen Márta (1968) H. Kelemen Márta, mint a régészeti leltárkönyvek mutatják, már az 1966-os év egy részében, majd 1967ben a múzeum munkatársaként dolgozott Szentendrén. Elsősorban korábbi ásatások leltározatlan anyagát határozta meg és leltározta be. Pl. Sashegyi Sándor gyűjtéséből közel másfélezer tárgyat leltározott. De Nagy Tibor, Erdélyi István, Soproni Sándor, majd Rozner Gyula különböző korokból származó gyűjtéseinek, leletmentéseinek anyagát is leltárba vette. 1967 tavaszától terepbejárásokra ment Szentendre környékére, majd leletmentéseket végzett Szentendre és Pomáz JEGYZETEK 1. Szentendre, 1996. 2. Szentendrei Arcképcsarnok I, Kortársaink. Szentendre, 2000. 3. SIN Edit, 2000. 4. Budapest, 2002. 5. A múzeumok részletes történetét lásd a Múzeumok Pest megyében с kiadványban. 6. Dezsőfi Ferenc egykori polgármester 1969-es közlése nyomán IKVAINÉ SÁNDOR Ildikó, 1989. 7. Pest Megyei Levéltár V. 371. SIN Edit, 1979. 52. után. 8. A Szent - Endre és Környéke 1903. május 20-i számában. Közli: SIN Edit. 1979. 52. 9. DIETZ Ferenc, 2001. 27. 10. SIN Edit, 2000. 91. 11. SIN Edit, 2000. 82. 12. Életrajzát Id.: CSONTOS Katalin - MARÓTI Éva, 2002. 641-643. 13. MARÓTI Éva, 1997. 1. 14. SIN Edit, 2000. 91. Ezt a „véghatározatot" a polgármester el is küldte Nagy Lajosnak, melyet kutatásai során Maróti Éva megtalált a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában: H 243-79. 15. 1930-ban egyetemi magántanárrá nevezik ki. Később, 1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1941-ben a Fővárosi Múzeum központi igazgatója lett, ugyanebben az évben a Pázmány P. Tud. Egy. Bölcsészettudományi Kar rendkívüli tanári címet adományozott neki. Lásd: CSONTOS Katalin- MARÓTI Éva, 2002. 641-643. 16. SIN Edit, 2000. 95-97. 17. 1933. december 4-i ülés jegyzőkönyve: SIN Edit, 2000. 102. 18. SIN Edit, 2000.109. 19. MARÓTI Éva, 1997. 3. 20. Pilisvidék-Budakörnyék, 1939. július 29. 21. SIN Edit, 2000.127. 22. SIN Edit, 2000. 128. 23. MARÓTI Éva, 1997. 4. 24. Ez a történet még további kutatásokat igényel. 25. Waczek Ferenc ezredes nevét az 1910-es években a korabeli sajtó Váczeknek vagy Wáczeknek írta (Lásd: területének különböző helyein, valamint Pilisszántón. Onódiné Deisinger Margit nyugdíjazásakor, 1967. december 28-án Mezősi Károly megyei igazgató jelenlétében ideiglenesen, megbízott igazgatóként átvette a Ferenczy Károly Múzeum vezetését. A napi igazgatói teendőkön kívül továbbra is végezte az aktuális régészeti munkákat, leletmentéseket, terepbejárásokat. Leltározási munkát folytatott a többi szakágban is, valamint kiállításokat szervezett. A római tábor területén kisebb, az előző ásatásokat hitelesítő kutatásokat is végzett. 1968 szeptemberétől adta át az igazgatói teendőket Ikvai Nándornak. О Esztergomban folytatta tovább múzeumi munkásságát.

74 DIETZ Ferenc, 2001. 10.,40.) Az 1950-es években „a"-val, de a „V", ill. „W" akkor is váltakozik. 26. Budapesti Történeti Múzeum Adattára: H 228-79. 27. A Nemzeti Bizottság 1946. május 27-i ülésének jegyzőkönyve. SIN Edit, 2000. 142. 28. SIN Edit, 2000. 153. 29. Irattár: 441/1955. 30. SIN Edit, 2000.153-154. 31. Bp., VIII. Bródy S. u. 16. Innentől kezdve a múzeum történetének megírását elsősorban a - szerencsénkre meglévő - irattárra, a szakleltárkönyvekre s a múzeumi jelentésekre alapozom. Külön hivatkozni csak a legfontosabb iratokra fogok. 32. Soproni Sándor (1926. november 21. Szentendre 1995. november 20. Budapest.) Életét és munkásságát részletesen közli TÓTH Endre, 2002. 799-800. 33. Irattár: 441/1951. 34. A múzeum épülete a város egyik elsőrendű műemléke. Alapkőletétele 1793-ban volt, építését 1794-ben kezdték. Szerb iskolának épült. 1912-1916-ig szerb nyelvű tanítóképző, utána szerb gimnázium, majd általános iskolaként használták. Részletesebben lásd: BOROS Lajos-SOPRONI Sándor-SZOMBATHY Viktor, 1977. 114-115.; IKVAINÉ SÁNDOR IldikóMAZÁNYI Judit, 1996.11-14. 35. Irattár: 24/1951. 36. 85/1951; 88/1951. 37. Ferenczy Károly 1889-1892 között Szentendrén élt családjával. Itt születtek ikergyermekei, Béni és Noémi is. Családja már 1887-től Szentendrén lakott, ő eleinte csak a nyarat töltötte itt. Ld.: BOROS Lajos-SOPRONI Sándor - SZOMBATHY Viktor, 1977. 117. 38. A felkutatott és visszahozott tárgyak listáit megtaláltuk az irattárban. 39. 1958-tól Római sánc 7-re, ma Dunakanyar krt. l-re változott a címe. 40.30/1951, 6/1951 4L 6/1951 42. Munkásságát lásd: TÓTH Endre, 2002. 799-800. 43. Segédmuzeológus beosztásba került mindenki a múzeumi munka 1-5. évében, muzeológus II.-be az 5-10. évig, és muzeológus I.-be a 10. év után. 44. Életrajza megtalálható a Szentendrei Arcképcsarnok I. 35