Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Dr. Mezősi Károly (1963-1968) 1963-ban megoldódott a megyei múzeumigazgató nélküliség helyzete. Dr. Mezősi Károly lett a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának első megyei múzeumigazgatója. Mezősi Károly (1907-1971) végzettségét nézve történész-irodalomtörténész-német szakot végzett középiskolai tanár volt.

69 Mielőtt Pest megyéhez került, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatója volt tíz éven át: 1952-1962-ig. Már korábban is jelentős történeti és irodalomtörténeti kutatásokat végzett. Petőfi Sándor életének jelentékeny kutatójaként tisztelhetjük. Egyik történeti munkájával, „A váci egyházmegye a török hódoltság idején" (Kiskunfélegyháza, 1939) című könyvével már korán Pest megyéhez kapcsolódott. Petőfi és családja élete is számos ponton fűződött Pest megyéhez (pl. Aszód, Dömsöd, Gödöllő, Penc stb.) E szubjektív okokat is megfontolva szívesen vállalta el a múzeumi szervezet vezetését. Irodalomtörténeti kutatásait megyei igazgatósága ideje alatt, sőt, első szívinfarktusa miatti nyugdíjba vonulása után is, egész haláláig lelkesen folytatta. A megyei múzeumigazgatóság irodája Budapesten néhány évig az V. ker. Városház u. 5-7-ben az I. emeleten volt. Később átköltöztek az V. ker. Steindl Imre u. 12. IV. emeletére, onnan jöttek azután 1972-ben Szentendrére. Mezősi Károly igazgatóságának már második évében elindította a Pest Megyei Múzeumi Füzetek sorozatot. A megye múzeumai közül addig csak a ceglédi és az aszódi múzeum adott ki múzeumi füzeteket. Mezősi a sorozatban „elsősorban a Pest megyei múzeumokban folyó tudományos eredményeket kívánja ismertetni".

70 A kiadványsorozat megjelentetését indokolja a sok múzeum a megyében (25öt mutat be), az eddigi kevés múzeumi kiadvány, s a múzeumlátogatók ismeretei gyarapításának igénye és szükségessége. Arra törekszik - írja az első kötet előszavában -, hogy a tanulmányok a „tudományos népművelés igényének megfeleljenek". Célkitűzése, „Pest megye Petőfi-emlékeinek teljes tudományos feltárása s az összegyűjtött dokumentáció felhasználásával egy komplex megyei Petőfi kiállítás létrehozása".

71 Ezek jegyében jött létre a Pest Megyei Füzetek első kötete: Petőfi és családja Dömsödön címmel. A második múzeumi füzet 1966-ban jelent meg, melyet szintén ő írt: Pest megye múzeumai címmel. Ennek a füzetnek - áll az előszóban - az a célja, „hogy a tervszerűbb, tudatosabb, elmélyültebb és így a hasznosabb múzeum-látogatást segítse elő". Felkeltse a látogatókban az „érdeklődést és a megismerés vágyát a többi Pest megyei múzeum iránt is".

72 A múzeumokat a megye természeti tájai szerint mutatja be. Előzőleg a megye történelméről, majd az egyes helységek történetéről is rövid áttekintést ad. A Pest Megyei Múzeumi Füzetek még két számát szerkesztette Mezősi Károly.

73 Mint kitűnő tanár és előadó számos előadást tartott kutatásainak eredményeiről a megyében és országszerte is. Támogatta - már a megyéhez kerülése előtt is - a dömsödi Petőfi Emlékmúzeum létrehozását. Fontos volt számára, hogy Aszódon 1966-ban megrendezzék a „Petőfi Pest megyében" című kiállítást. Végigjárta a megyéhez tartozó múzeumokat, feljegyezte problémáikat, s ahol lehetett segített. Az ő igazgatósága alatt vette kezdetét a megye múzeumainak fejlődése. Nagykőrösön a múzeumi épület felújítása után, 1964-ben nyílt meg az új állandó kiállítás. Aszódon szintén 1964-ben állandó régészeti kiállítást nyitottak. Szentendrén is nyílt egy állandó kiállítás: Kucs Béla szobrász javaslatára, a város szervezésével létrehozták 1965-ben a Szoborkertet, melyben az 1945 után készült köztéri szobrok eredeti gipszmodelljeit helyezték el. Ezt azután a múzeum kezelésébe adták. Mezősi adta vissza az adminisztrátori állást Szentendrének. Megkapta a múzeum az évek óta kért restaurátor státuszt is. A kiállítási tárgyak biztonságosabb őrzésére félmunkaidős teremőröket vehettek fel a Ferenczy Károly Múzeumba, akik már egymást tudták váltani az emeleten és a földszinten is, ezzel tehermentesítve az igazgatót és a hivatalsegédet (már nem nekik kellett őrködni és vezetni). A budapesti irodába Mezősi Károly a megnövekedett adminisztrációs munkák elvégzéséhez felvette Radnai Rudolfnét. О hamarosan tovább képezte magát, s Morvay Lászlóné gazdasági vezető távozásakor (aki férjhez ment és olasz férjével Olaszországba költözött), átvette a megyei szervezet gazdasági irányítását, s a későbbiekben is, egészen nyugdíjazásáig a múzeum állományában maradt. A Steindl Imre utcai négyemeletes irodaházba költözés után - amikor az egész ház gondnokságát a megyei múzeumigazgatóságnak kellett ellátni - felvették a frissen gépíróiskolát végzett Radnai Máriát a megnövekedett gépírói és adminisztrációs teendők ellátására. Mezősi Károly nyugdíjba vonulása után (1968) nem hagyta el az igazgatóságot. Tiszteletdíjas munkatársként tovább dolgozott. Az 1970-es év munkatervében szerepel, hogy Pest megye irodalmi emlékmúzeumaiban (Aszód, Dömsöd, Nagykőrös) szakanyag revíziót tart. Segítséget nyújt az irodalmi kiállítások forgatókönyveinek megírásához, a kiállításrendezésekhez. Kutató- és feldolgozómunkát tervezett Pest megye irodalmi monográfiájához. Tanulmányok írása is szerepelt az 1970-es tervben: „Petőfi és Vác"; „Petőfi Gödöllőn" címmel. Az MTA megbízásából pedig hozzákezdett Petőfi családjára vonatkozó életrajzi okmánytár összeállításához. 1971-ben váratlanul távozott az élők sorából. Dr. Mezősi Károlyt Kiskunfélegyháza díszpolgárrá választotta (1971), Aszódon a Petőfi Múzeum bejáratánál emléktábla őrzi a nevét, és az egykori kiskunfélegyházi tanítóképző falánál - ahol tanár, majd igazgató volt - szintén emléktáblát avattak tiszteletére. 34