Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

(moesiai analógia). Visegrád-Lepencén az őrtorony építési felirata is előkerült i.sz. 371-ből, bár ezt a kelte­zést az ásatok még vitatottnak tartják. Ld. Gróf,R- Gróh, D.: Spätrömischer Wachtturm und Statuenfund zu Viseg­rád-Lepence, FA XLVII, 1998-1999.103-116.; Gróh D.: A Visegrád-lepencei római őrtorony bejáratának átépí­tése, in: „Hadak útján" (Konferencia kötet) WMMÉ 2001.15-23. 8. SOPRONI Sándor, 1978. 66., 309. jegyzet; NAGY Lajos, 1942. 760., 65. jegyzet. 9. NAGY Lajos, 1934. 7. Hasonló helyzetet ismerünk a leányfalui őrtoronyból is, ld. SOPRONI Sándor, 1978. 63-66. 10. SOPRONI Sándor, 1985. 36-38. 11. Ld. 3. jegyzet és BARKÓCZI László: Plastisch verzierte spätrömische Glasfunde aus Pannonién, FA 22,1971. 75-76., 80. 12. MRT 7. kötet, 49. 9-12. jegyzet. A topográfia szerint egy korai gödörből való ez a leletanyag. A korai töredékek vizsgálata után kiderült, hogy többségük szórvány az őrtorony belsejéből. A korainak nevezett gödörből (ld. ltsz. 77.47.69-91.) néhány valóban korai töredék mellett késő római mázas oldaltöredék, bevagdosott szélű, víz­szintes peremű, ugyancsak késői tál került elő. Innen való a Soproni Sándor által 4-5. századinak tartott kéz­zel formált és simított töredékek nagy része is (77.47.73­76, 81,83, 91. ld. SOPROI Sándor, 1985. Taf.10/5-11), valamint a simított és besimított darabok: (77.47.80,86-88). Mindezek alapján vagy a gödör nem köthető a korai telephez, vagy valamennyi 4-5. századi kézzel formált, simított és besimított edény nem ilyen késői, hanem kelta - kora római időszakra keltezhető. Elképzelhető, hogy ez egy, az őrtorony szintjébe később, az 5. század elején beásott gödör, ezért keveredik benne a korai és késői anyag. Említ még a leltárkönyv egy kemencét is, melynek környékéről (77.47.32-37) kora római tál és fazéktöredékek mellett késő római mázas tálak és a fenti gödörből előkerült vízszintes peremű tálhoz tar­tozó töredék került elő. A leletanyag tehát 1934 óta na­gyon összekeveredett s mivel dokumentáció nem maradt, a leltárkönyv adatait sem tudjuk értelmezni. A töredékek egy része el is veszhetett azóta, mivel számos darabon látható ragasztónyom, de hozzáillő darab már nem ta­lálható a beleltározott edények között. 13. SZFM ltsz. 77.47.32.,37. 14. SzFM ltsz. 77.47.69-91., ld. 12. jegyzet 15. Hasonló arány figyelhető meg a leányfalui őrtorony anyagában is, (tál 39%, bögre, fazék 45%, korsó 16,5 %) Ld. OTTOMANYI Katalin, 1991. 44, 3b. táblázat. 16. Mind a kettő régi, 30-as évekbeli ásatási anyag. Budakalászon a beleltározott töredékek 90%-a perem vagy díszített, ül. mázas töredék. A jellegtelen oldal­töredékek hiányoznak. Nagy valószínűséggel össze sem szedték az ásatáson, vagy nem leltározták be. Dunabogdányban már több az oldaltöredék, de mivel az anyag teljesen összekeveredett, a feldolgozásba csak a biztosan 4. századi darabokat vettem fel. (Gyakran nehéz korhoz kötni e jellegtelen oldaltöredékeket), így különböző okok miatt se Budakalászon, se Dunabog­dányban nincs felvéve a teljes kerámia anyag. A száza­lékszámítás tehát csak viszonylagos, tájékoztató adat, nem a valós képet tükrözi. 17. Az őrtorony anyagának egy részét SOPRONI Sándor már közölte. Ld. 1985. Taf. 10, 5-11. A típusba sorol­ható peremeket és díszített oldaltöredékeket doktori disszertációmban dolgoztam fel 1987-ben. Ld. OTTO­MANYI Katalin, 1987. 39-41., 64. 18. OTTOMANYI Katalin, 1991.1.8; B. Ciarrocchi: La cera­mica a vernice rossa dalle basilica di Pianabella (Ostia), Alba Regia XXV (1994) 231-239, Fig. 3/4; V.V.Perko: Spätantike keramische Neufunde aus Piran, Alba Regia XXV (1994) 241-248. Abb.1/6,1/10,11; Id. HAYES, J.W., 1972. 325, Form 1. 19. GRÜNEWALD Mathilde, 1979, Taf.58/6; OTTOMANYI Katalin 1989. Fig.115/ 21; BÓNIS Éva, 1991. Abb. 5/6 20. CIGLENECKI, Slavko, 1981. T.9/118. (Gradée bei Prapetno, Vranje, Ajdne). 21. FRIESINGER, Hernig - KERCHLER, Helga, 1981. Abb.5; OTTOMANYI Katalin, 1991. 25. 22. BÓNIS Éva, 1942. XXII/4,6, XXI/33; PÓCZY Klára, 1957. Abb.38/8. 23. GRÜNEWALD, Mathilde, 1979. Taf. 17/9 - pannóniai szürke árú, sötétebb bevonattal, Taf. 52/8, Taf. 70/8, 72/8, 73/5. 24. OTTOMANYI Katalin, 1991. 3-4 tábla 12-14.tip. 25. FRIESINGER, Hernig - KERCHLER, Helga, 1981. Abb. 2/4-7, 8/9,13. stb. 26. LÁNYI, Vera, 1981 Abb. 14/9,11. 27. OTTOMANYI Katalin - SOSZTARICS, Otto, 1998. Taf. IV/9. 28. OTTOMANYI Katalin, 1999. Pl.V/4; GRÜNEWALD, Mathilde, 1979. Abb.52/3, 70/8, 72/6 stb. -tábor 5. Pe­riódusa; u.ő. 1983, Abb. 28/6; UBL 1986, Abb.20/4. stb. 29.0TTOMÁNYI Katalin, 1989. Fig.115/24.,116/28, 30. 30. BÓNIS Éva, 1991. Abb.9/10. (szá: 26 cm) 31. CVJETICANIN, T.,1994, Pl. I. Z 6. Típus, В period (325-370) Pereme körbefutó vonalakkal tagolt. 32. OTTOMANYI Katalin, 1991. lO.t.49, 9.t.45.. 33. OTTOMANYI Katalin, 1991,16-17. p., további irodalom­mal., ll-12.t. 34. GRÜNEWALD, Mathilde, 1979. HAYES, J. W, 1972. Form 51-52, 59,. 35. OTTOMANYI Katalin, 1991. 10.t. 36. OTTOMANYI Katalin, 1996. Abb.4/21., и.о. 1999. Pl.I/5­7., и.о. 1989. Fig.116/37-39., 117/40. BÓNIS Éva, 1991.129­131, Abb.9,13., GRÜNEWALD, Mathilde, 1979. Taf.70/3-5., Taf.67/1-4, 9, NÁDORFI, Gabriella, 1992. Taf. II/ 5b.. 37. LÁNYI, Vera 1972. Abb. 40/36,, 39/34., и.о. Das spät­römische Gräberfeld, in: Tokod. Budapest. 1981.169-221., Abb.8/51. sír, VÁGÓ, Eszter - BONA, István, 1976. 45. sír (gömbölyűbb forma), NÁDORH, Gabriella, 1992. Taf. П., 47-49., iü. Kat. 114., BARKÓCZI, László -SALAMON, Ágnes, 1971. Abb.12/5., MARÓTI Éva - TOPÁL Judit, 1980. 41.t.l v PÓCZY, Klára, 1957. Abb.47/108,109. 38. OTTOMANYI Katalin, 1991. 20.t.29. 39. BÓNIS Éva, 1991.162. jegyzet, CVJETICANIN, T., 1994. 27-32., PLI. K.2.tipus 282

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom