Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

élesen, könyökben hajtott, mellhez, vagy hashoz szorított kéztartást látjuk viszont, hanem a faragó sokkal természetesebb kéztartást próbált ábrázolni. Külön meg kell említenünk a kardot is. A korai időszakban a kard rövidebb volt, az ábrázolások alapján a jobb oldalon hordták. Csak később került át a bal oldalra.

3 Az itteni ábrázolás talán ezért tér el a megszokottól, mert a kompozíció nem engedte meg a hiteles ábrázolást, viszont azt fontosnak tartotta a megrendelő és/vagy a kőfaragó, hogy lássák, az illető férfi katona volt. A sírkő párhuzama leginkább egy másik, szintén szentendrei háromalakos, kocsijelenetes sírkővel mutat hasonlóságot, ahol az ábrázolt alakok szintén laza mozdulatokkal ölelik át egymást. A jobb oldali aszszony vállain hasonló fibulák vannak, jobb kézfejét ő is a középső alak jobb vállára lógatja, de a ruhák redőzete nem annyira életszerű, mint a tárgyalt kőnél.

4 A sírkő nagy valószínűséggel Traianus-Hadrianus kori, a műhely talán Aquincumban működött. JEGYZETEK l.VISY, Zsolt, 1997. 2. MRT 7 (1986) 263. 65. sz. = Magyarország Régészeti Topográfiája. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. 3. Lsd. melléklet. 4. KUZSINSZKY Bálint, 1900 64. 70. sz. = BudRég 7 (1900), NÉMETH Margit, 1999.11. 6. sz. IRODALOMJEGYZÉK KUZSINSZKY Bálint 1900 Ujabb kőemlékek az Aquincumi Múzeumban. BudRég 7. MRT. 7. 1986 Magyarország Régészeti Topográfiája. Pest megye Régészeti Topográfiája. A budai és szentendrei járás. NÉMETH Margit 1999 Vezető az Aquincumi Múzeum kőtárában. VISY, Zsolt 1997 Die Wagendarstellungen der pannonischen Grabsteine. Pécs. Kocsiábrázolás egy szentendrei sírkövön A sírkő eredeti, megtalálásakori állapotában 262