Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
A főtéri épületet 34 nemcsak állami általános iskolának használták előzőleg. Az egyik földszinti teremben 1951. március 15-ig még borbélyműhely a másikban festékbolt működött. A fentieken kívül egy lakó is lakott ott még évekig. A múzeum épületének hivatalos átadása 1951. március 1-én történt meg. 35 Még e hónap folyamán felmérték műszakilag, s kiírták a renoválási munkálatokat is. Az átadott épületben a négy falon kívül semmi más nem volt. A működéshez szükséges minden egyes tárgyért külön kellett folyamodni. Bútorokat, asztalt, székeket az Iparművészeti Múzeumtól kapott Soproni. Levelek sorozatát írta múzeumokhoz, könyvtárakhoz, hogy duplum példányokhoz jusson a szakkönyvtár megteremtéséhez. Kályhát és tüzelőt, pl. csak november folyamán kapott nagy nehezen. A renoválási munkáknál is több akadály adódott. A legapróbb dolgokat is előbb kérvényezni kellett írásban, ha megjött a központtól az engedély, akkor az építési anyagot kellett megigényelni, mivel az nem mindig volt helyben, meg kellett a raktártól vagy az üzlettől hozatni, ehhez újra gépkocsit igényelni Pestről, stb. így az épület legszükségesebb rendbehozatala is több időt vett igénybe, mint ahogyan gondolták. Eredetileg az első ünnepélyes kiállítást és múzeumátadást május 1-jére tervezte Soproni Sándor, de az építkezés elcsúszott egészen június közepéig. A Szentendrei Múzeum ünnepélyes, nyilvános megnyitása végül a több hetes halasztás után 1951. június 17-én következett be. A központ kijelölése útján egy vándorkiállítást kapott, melynek címe: „I. magyar képzőművészeti kiállítás vázlatai" volt. Bényi László művészettörténész nyitotta meg a Múzeumi Központ részéről. „A kiállítás a felszabadulás utáni idők haladó művészeinek munkáikhoz készített vázlatait, modelljeit mutatja be" - áll a Kultuszminisztérium Sajtóosztályának küldött tájékoztatóban. (Az Irattárban megtalálható a kiállítás képeinek teljes listája.) Az első nap 218-an tekintették meg a kiállítást, amely jelentős sikernek számított. Ebben az évben még három hosszabb ideig tartó, és egy egynapos mezőgazdasági kiállítást rendeztek. A kiállítások látogatási ideje a következőképpen alakult: vasárnap, hétfő, szerda, péntek délelőtt 9-12ig, és vasárnap, kedd, csütörtök, szombat délután 47-ig volt nyitva. Csoportokat előzetes bejelentéssel bármikor fogadtak. Belépődíj az első években nem volt. Csak 1958-tól vezették be, központi rendeletre. Szentendrén a felnőttek 1 Ft-ot, a csoportok (8 főtől), gyerekek, sorkatonák 50 fillért fizettek. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjától már 1951 márciusában megérkezett a múzeum gyűjtőterületének és gyűjtési profiljának kijelölése, annak leírása. 36 „Gyűjtési profilok: régészet: a Dunakönyök római limese, középkori települései és a szerb betelepülés kap különleges súlypontot néprajz: nemzetiségek a Dunakönyökben. Külön gyűjtemény a hazai szerbség történeti anyagából. ~>zeatenärei Kuceum. 2/1951• ^árgy * * szentendrei mase ura elnevezése. Muzeumok és Műemlékek országos -Központja Budapast. ÁZ újonnan alakult szentendrei múzeum hivatalos elnevezéseként a "Szentendrei ßagy -bajos Múzeum" nevet ajánlom. Á névadásnál a nemrég elhunyt kiváló régész mkra, "agy bajosra esott választásom, melyet röviden a kivetkezőkkel indokolok meg ; tudományos munkássága *annonia rőmaikori régészetének osaknem minden bgáre kiterjedt. * szentendrei római tábor ás Saor.tondre rómaikori emlékeinek legbuzgóbb kutatója volt. irodalmi munkássága i 'en nagy terjedelmű w>at római kori társadalom történetének nélküle r.hetotlen kutfoi. ... i>esiokratiku3 magatartásával kitűnt korának rugósáéi közül. "sm zárkózott el a tudomány "elefántcsonttornyába", tudományát népszerüai tet< „a, fiatalabb kar társainak tanitója, segítője volt. Á H or thy-render an tiszociális szabályai ellen mindenkor bátran kiállt. ^zen rövid Indokolas után kérem a Muzeumok és »üeml'kek ^rszilgoa kékpontjától javaslatom üliogaüuaát. Szentendre,1951.évi február hő ü6.-án. /:Soproni SandorV mb.muzeumvezetó. 22 3. kép. Soproni Sándor első iktatott levele (1951), melyben a múzeum elnevezésére tesz javaslatot.
