Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Több terra sigillata töredék mellett előkerült egy pecsételt darab is. B. 7. 1. Téglaszín, kívül-belül kopott felületű, piros bevonat nyomaival. Drag. 37 típusú tál darabja, díszítése sorban egymás mellé pecsételt, nagy tojástagokból áll. (VTM leltározatlan.) Mérete: 3,1 x 2,6 x 0,6-0,7. (XXI. t. 10.) A motívumok széle kockákból áll, hasonló módon megfogalmazott, a terra sigillatákról eredő motívum előfordul pannóniai leleteken is, de gyakoribb a Barbaricumból származó töredékeken.

224 Maga a motívum talán a tojástag és az azt általában keretelő, ívelt idom összeolvadásából jött létre. B. 8. Vác, Csörögi-rét (= MRT 9., 31/39. lh.) Váctól északra, a Gombás-patak melletti domboldalon nagy kiterjedésű régészeti lelőhelyet lehetett lokalizálni terepbejárással. A lelőhelyen őskori, kelta, szarmata, avar és középkori leletek kerültek elő.

225 1994-ben az új M2-es úthoz kapcsolódó kutatások során itt szarmata telepet tárt fel Kulcsár V.

226 A mintegy 150 objektumban kvád, szarmata és római eredetű tárgyak voltak; köztük sok terra sigillata

227 és néhány pecsételt darab is. B. 8. 1. Téglaszín, kissé csillámos anyagú, lekopott felületű, azelőtt fényes, világospiros felületű, félgömb alakú tál oldaltöredéke. Pecsételt díszítéséből ívelt idom alsó része és a hozzá csatlakozó hosszúkás, erezett levelek csúcsa maradt meg. (VTM U.96.193.1.) Mérete: 4,7 x 4,3 x 0,8. (XXI. t. 8.) Lelőhelye: 99. objektum. A következő darab is ugyanannak az edénynek a töredéke, itt a levélnek nagyobb része maradt meg. (VTM U.96.321.3.) Mérete: 5,3 x 3,0 x 0,7-0,8. (XXI. t. 7.) Lelőhelye: XII. szelvény.

228 A lelőhely 187. objektumában is volt egy pecsételt edénytöredék, ez azonban nem római, provinciális gyártmány, melyet egyértelműen jelez anyaga, formája, díszítési stílusa és motívumai.

229 Ugyanebből az objektumból sok, Kr. u. 150-260 között, Rheinzabernben és Westerndorfban vagy Pfaffenhofenben gyártott terra sigillata került elő.

230 ÖSSZEFOGLALÁS A Pest megyéből eddig publikált pannóniai pecsételt töredékek száma elérte a 333 darabot,

231 a már ismert, Ttt köszönöm meg, hogy a régész kollégák önzetlenül átengedték a terepbejárásokból és ásatásokból származó, publikálatlan anyagaikat közlésre: Dinnyés Istvánnak (Csemő, Kat. В.2.1.), Holport Ágnesnek (Áporka, Kat. В.1.1.), Kovács Péternek (Százhalombatta, Kat. 18.73-75., Kat. 19.1-2.), Kulcsár Gabriellának és Simon Lászlónak (Dunakeszi, Kat. B.3.12.), Kulcsár Valériának (Dunakeszi, Kat. В.4.1.; Fót, Kat. de a jelen cikkben még nem közölt

232 darabokkal együtt megközelítőleg mintegy 500 darabbal számolhatunk. A már szintén elég jól feldolgozott anyagú Komárom-Esztergom

233 és Veszprém

234 megyékkel összevetve úgy látszik, hogy Pest megye leletmennyisége Fejér megyééhez hasonlítható.

235 Ennek oka Pest megye esetében Aquincum

236

, Fejér megye esetében pedig Gorsium

237 közelsége és hatása. Hozzájárul ehhez a két utóbbi megye hasonló kutatottsági helyzete: az útépítések, ipari beruházások több lehetőséget biztosítottak a régészeti kutatás számára. Pest megye helyzete a többi megyéhez képest különleges: a Duna a megyét két részre osztja. Az ókorban a Dunántúl a Római Birodalomhoz tartozott, mint Pannónia provincia, a folyó másik partja a Birodalom közigazgatási határain kívül esett. A megye területén lévő lelőhelyek

238 nagy része - 65 lelőhelyből 50 - Pannoniában, 15 pedig a Barbaricumban van. A pannóniai lelőhelyek közül, vizsgált anyagunk szempontjából a pátyi telep (= MRT 7., 13/9. lh.) a legjelentősebb: eddig innen 38 db került közlésre és még mintegy 120-130 db van feldolgozás alatt. Nagyságrendileg Százhalombatta-Matrica vicusa (= MRT 7., 27/7. lh.) következik, ahonnan 86 töredék vált ismertté. Anyagunk szempontjából a harmadik érdekes lelőhely a Pomáz, Újdűlőn lévő villa rustica (= MRT 7., 23/7. lh.). A három lelőhely közül egyik sincs teljesen feltárva. Páty esetében a telepnek az МО-ás úttól délre eső részét már beépítették, a lelőhelynek az úttól északra lévő szakaszán még nem volt feltárás. A barbaricumi 15 lelőhelyen általában 1-3 db pecsételt töredék került elő, függetlenül attól, hogy terepbejárás vagy több száz objektumot eredményező feltárás volt-e a területen. Kivételt képez Fót, ahol barbaricumi lelőhelyek esetében rendkívül sok -11 db - pecsételt edényhez tartozó töredék került elő mintegy 50 objektumból. Az itteni darabok érdekessége, hogy mindegyik edényt Pannoniában gyártották: erre utal anyaguk, edényformájuk és díszítésük, bár pontos párhuzamaik nem ismertek a provinciából. Más barbaricumi lelőhelyeken előfordulnak olyan pecsételt töredékek, amelyek párhuzamai főleg a provincián kívül bukkannak fel, mint pl. az egyik Dunakeszin előkerült darab.

239 Más töredékek párhuzamai viszont a dáciai anyagban lelhetőek fel.

240 A megye pannóniai és barbaricumi feléből is előkerült l-l pecsételéssel díszített pohár, az áporkai szarmata sírból és a budaörsi római sírból előkerült daraboknak nem ismerjük párhuzamát/ B.5.1-11.; Vác, Kat. В.8.1.), Mráv Zsoltnak (Budakeszi, Kat. 4.1.), Ottományi Katalinnak (Budaörs, Kat. 5.1-4.; Érd, Kat. 7.1.; Páty, Kat. 9.1-14.; Perbál, Kat. 12.1.; Százhalombatta, Kat. 18.45-72.), Tari Editnek (Hévízgyörk, Kat. В.6.1.), Tettamanti Saroltának (Bia, Kat. 1.1.; Budakeszi, Kat. 3.1-2.; Érd, Kat. 8.1.) és Topái Juditnak (Százhalombatta, Kat. 18.4-44.). 215