Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

cm. (XV. 17.) 3. Sötétszürke, kézzel készült, magas fülű, kicsi bögre. Kiegészített. Ma: 5,4, pá: 5,4, fá: 3,4 cm. (XV. 18.) 4. Pici bronzkarikák négyszög keresztmetszetű huzal­ból, a nyaktájékról. A: 0,8 cm. (XV 15.) 5. Négy egész és egy fél pasztagyöngy, további gyön­gyök töredékei a koponya alól. A: 0,7-1, v: 0,2-0,7 cm. (XV 11.) 6. Csontgyöngy. H: 0,8, á: 0,6 cm. (XV 12.) 7. Spiráltöredék 0,1 cm vastag bronzhuzalból. A: 0,9 cm. (XV 14.) 8. Türkiz színű, megolvadt üveggyöngy, fehér beraká­sokkal, a jobb könyök mellől. A: 1,4 cm. (XV. 13.) 9. Sötétbarna, vastag falú, durva anyagú, kézzel készült oldaltöredékek. H: 4,5-7,5 cm. 44. sír (Csontvázas, bolygatott) H: 210, Sz: 155, M: 30 cm, Ny-K A szabálytalan, ovális sírgödör DNy-i felében került elő a 2-3 éves gyermek koponyája és állkapocs töre­dékei. (XVI. 7.) 1. Nyitott végű, kör keresztmetszetű bronzkarika. A: 3,8, v: 0,3 cm. (XVI. 8.) 2. Borostyángyöngy Á: 0,6, v: 0,3 cm. (XVI. 9.) 3. Sötét színű pasztagyöngyök. A: 0,5, v: 0,2-0,3 cm. (XVI. 10.) 45. sír (Csontvázas) H: 145, Sz: 80(?), M: 30 cm, Ny-K A lekerekített sarkú, négyszögletű sírgödröt átvágta, a maturus korú női (?) csontvázat csonkolta a 322. sz. szarmata gödör. (XVI. 12.) Sötétszürke, korongolt, magas fülű bögre. Füle hiány­zik. Ma: 10,5, pá: 9,2, fá: 5 cm. (XVI. 11.) 46. sír (Csontvázas) M: 20 cm, Ny/DNy­K/ÉK 30-35 éves nő jobboldalon zsugorított csontváza. A sírt két szarmata gödör is átvágta, mérete a szelvény­fal miatt is meghatározhatatlan. Hzs: 95 cm. Melléklet nélkül. (XVII. 1.) 47. sír (Urnás) Á: 135-140, M: 45 cm. Kör alakú sírgödör. (XVII. 2.) 1. Homokszínű, kettős kónikus, sima orsógomb a tál mellől. Ma: 2,2, á: 3,5 cm. (XVII. 3.) 2. Sötétbarna, kézzel készült kerámia apró töredé­kei. Az ásatási napló (41., 44. oldal) és a sírrajz tanúsága szerint közvetlenül a sírfal mellett került elő egy tál és egy urna is. A táltól E-ra szarmata kori (Kr. u. 2. sz.) alföldi típusú, bronz számszeríj fibula, a sír föld­jéből pedig szürke, korongolt perem-, oldal- és fenék­töredékek, fekete, szemcsés, durva oldal- és peremtö­redékek és téglavörös színű, nagyméretű, vastag fül­töredék került elő. 48. sír (Jelképes temetkezés?) H: 140, Sz: 135, M: 60 cm, K/DK-Ny/ÉNy A kör alakú sírgödörből mindössze állatcsont és két ép edény került elő. (XVII. 5.) 1. Sárga, kézzel készült, szabálytalan, kettős kúpos testű edény. Hasán 7 hólyagszerű kidudorodás, közöttük nagyon enyhe ferde kannelúrák. Anyaga lemezesen törik. Ma: 11,2, pá: 6,3, fá: 4 cm. (XVII. 6.) 2. Világosbarna, téglaszínű foltos, kézzel készült, kicsi edény. Ma:5,6, pá: 3,6, fá: 2,6 cm. (XVII. 7.) 49. sír (Csontvázas, bolygatott) H: 195, Sz: 120, M: 30 cm, Ny/DNy-K/ÉK Hosszúkás, ovális alakú sírgödör K-i felében matu­rus korú férfi néhány hosszúcsontja és a koponya. Melléklet nélkül. (XVII. 4.) 50. sír (Urnás?) 7 A kör alakú gödörből előkerült leletanyag alapján ur­nás sírnak feltételezhető. 1. Kézzel formált, sötétbarna-fekete, kettős kónikus testű, ívelt nyakú urna, hasi élén nagy bütyökfo­gókkal. Pereme és alja hiányzik. Töredékes Ma: 23 cm. (XVIII. 1.) 2. Szürke, korongolt, magas fülű bögre, pereme alatt enyhe bordával. Ma: 9,5, pá: 10, fá: 5,5 cm. (XVII. 9.) 3. Kézzel formált, kívül sötétbarna, belül fekete, erő­sen aszimmetrikus, behúzott peremű tál. Ma: 6,5 ill, 8,5, pá: 22,5, fá: 11 cm. (XVII. 8.) 4. Kézzel formált, sötétbarna, behúzott peremű tál. Pá: 28, fá: 7,5 cm. (XVII. 10.) Szórvány 1. Sötétszürke, korongolt, fényes felületű, magas fülű bögre, perem alatt bordával. Ma: 9,2, illetve 11,5, pá: 9,6, fá: 5 cm. (XVIII. 2.) 2. Sárgásbarna, egy helyen másodlagosan feketére égett, durva szemcsés anyagú, kézzel készült, kicsi, enyhén hasas edény. Fogója tömör agyaglap az edény oldalához tapasztva. Patakmederből került elő a 7,000 km körül. Ma: 5,8, pá: 5,3 fá: 6,5 cm. (XVIII. 3.) 3. Erősen rozsdás vasfokos töredéke a 120. gödörből. H: 18, Sz: 4,5, V: 2,2 cm. (XVIII. 4.) 4. Kék üveggyöngy a 99. sz. gödörből. A: 0,7, v: 0,3-0,5 cm. TEMETŐELEMZÉS A lineáris feltárásból a temető szerkezetére csak kö­vetkeztetni tudunk. A nagy kiterjedésű temető K-Ny­i irányú metszetét ismerjük. A Ny-ra eső 16. és a K-re eső 50. sz. lelőhelyet egy vízmosás választja el egy­mástól; a sírok a víz mindkét partján előfordulnak, laza csoportokat alkotva. Az 50 sírból 49-nek ismert a rítusa. Ezt 100%-nak véve 45 sír (=91,83%) csontvázas, 4 (=8,16%) ham­vasztásos. Összehasonlítva ezeket az arányokat a korszak más temetőiben tapasztaltakkal, feltűnő az eltérés! Szabó János Győző foglalkozott részletesen 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom