Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Korai sigillata formák utánzata "planta pedis" jellegű bélyegzővel a S.148/2. - Drag. 16. - és a S.153/2. - Drag. 15. - saru kötőpántjait jelző bélyeggel. Koruk az I-II. század fordulójára tehető.

21 Amfora típusú kancsók, mint az előbb említettük, ősi itáliai formára mennek vissza - Bónis Taf.XXXI.4.: S.78/l.ésS.149/5. Korsók, kancsók: - Bónis Taf.XXVIII.15.-höz hasonló, de szögletes vállú: S.104/1. - Bónis Taf.XXIX.l.: S.140/5. - gömbhasú - Bónis Taf.XXIX.6.: S.147/4. - nyúlánkabb - Bónis Taf.XXVI.7.: S.153/1. - nyúlánkabb - Bónis Taf.X.6.: S.Sz/47. - váza alakú urna - Bónis Taf.XI.4.: S.Sz/117. - hordó alakú urna peremtöredéke - Bónis Taf.XIV.10

.: S.95/4. - bikónikus tál. Festett, állatalakos edények csoportjába tartozó darabjaink: S.23/4., S.89/3a. és S.149/4. - ezek festett dísszel készültek. Formájuk alapján feltételezhető, de díszítés nem látszik rajtuk: S.93/1. és S.130/1. Eddig igen kevés példányban ismert edény: 4 db Aquincumból; 3 db Fejér megyéből: Nagyvenyim és Lovasberény - sírokból, Gorsium - rétegből; Komárom megye: Tokodról és Pest megye: Szentendréről egy-egy és a barbarikumból 3 db sírból. Ilyen, viszonylag nagyszámú előfordulása Solymáron bizonyára nem tekinthető véletlennek. Részletes vizsgálatukkal nem foglalkozunk,

22 csak korábbi kutatásunk néhány fontos megállapítására kívánunk utalni. A nyugati tartományokból nem ismerjük a párhuzamát. A szokatlan forma és festésmód LT-kori, eraviscus gyökerekhez kapcsolható, díszítésmódja és annak tartalma azonban a koravaskori illír kultúrkörhöz vezethető vissza.

23 A Burgstall alakos urnáin előforduló geometrikus motívumok a jelenetes sáv motívumainak váltakozása,

24 teljesen azonos formában készült, mint festett urnáinknál. Ugyanakkor fel kell figyelni arra a hasonlatosságra is, mely a galliai festett edények ábrázolása, festésmódja és a pannóniai festett edények között van.

25 A dél-galliai anyag hatására hívta fel a kutatás figyelmét Póczy K. is.

26 Ezek az edények az I. század vége, a II. század első évtizedeire jellemző anyaggal kerülnek elő.

27 Kedvelték a szarmaták is: a szolnoki szarmata sír i. sz. 100 körülire datálható.

28 Az okot, amelyért a szarmaták kedvelték, Gallus S. feltételezésében kereshetjük, melynek igazolását adják a nagyvenyimi

29 és barbarikumi sírok mellett a solymári darabok is: a korábbi hit reliktumaiként „valamiféle halványan megmaradt, vagy esetleg új interpretáció útján keletkezett értelemnek (mégis) lennie kellett a halotti kultusszal kapcsolatban, miután részben temetkezésre, részben sírok díszurnáiként, valószínűleg folyadékkal telten használták őket."

30 A mázas kerámia egyetlen példánya a S.70/1. applikált díszű, léleklyukas pohárka. Pontos analógia nélkül áll jelenleg, de kora a II. század elejére, vonatkozásai Közép-Galliába

31 vezethetők. Sárga kerámiából készült edényeinknél lényeges különbség az I-II. század fordulóról származó anyaghoz viszonyítva,

32 hogy korsói nyúltabbak, peremképzésük változatosabb, általában profilált talpgyűrűs aljképzést találunk korsók, poharak és tálak különböző típusainál: Virágcserép alakú tál, korai típus, főleg nyugaton és Fejér megyéből ismert

33 - Bónis Taf.XXIII.9.: S.8/2., S.41/4., S.90/1. profilált aljú példány: S.91/1. Kézzel formált változatai: S.6/4-5. és 7. Gömbölyű profilú, bikónikus tál - S.89/2. sírurna, hasonló Bónis Taf.XIII.8. Szintén sírurna: S.97/3. - Bónis Taf.XIV.10

. Vízszintes peremmel: S.140/2. - hasonlít: Bónis Taf.XXI.41.-hez. Sigillata utánzat: Sokat ismerünk Poetovio-ból és Fejér megyéből;

34 S.141/3 - hasonló: Bónis Taf.XXI.21.-hez. Bordázott peremmel: S.73/7., S.Sz/112-113. Korsók: - Hullámos peremmel: Bónis Taf.XXIX.l.: S.5/6. (de zömökebb); S.36/2., S.48/1., S.65/1., S.86/1., S.88/2., S.117/12a - valamennyi gömbhasú típus. Bónis Taf.XXVI.3.: S.10/2. és S.28/3., de nyúlánkabbak. - Ferdén álló, galléros peremmel: - Bónis Taf.XXVIII.18

.: S.5/7. - zömökebb; - Bónis Taf.XXIX.5.: S.25/1. - nyúlánkabb. - Bónis Taf.XXIX.4.: S.31/5. - nyúlánkabb. - Egyenesen álló, galléros peremmel: Bónis Taf.XXVI.7. - ez egy totyakos forma, a solymáriak mind orsó alakúak: S.40/1., S.42/2., S.52/13., S.138/1. és S.146/3. - Tölcséres peremmel: Bónis Taf.XXVI.10

.: S.23/6., nyúlánkabbak: S.25/1., S.93/16. és S.123/1. - Vízszintesen vágott lécperemmel: Bónis Taf.XXVII.5.-höz hasonlóak: S.72/1. és S.85/1. - Valinál befűzött: Bónis Taf.XXVIII.8.: S.154/3. - egyszerűbb és tölcséres nyakképzéssel készült. - Hengeres testű: S.51/7., S.91/2. és S.150/1. - Bónisnál nem szerepel ilyen, csak trapéz alakban. - Csőrös szájú: Bónis Taf.XXIX.8. - I—III. században általános forma:

35 S.139/1. -Analógia nélküli a S.122/4. rövidnyakú, tojásdad korsó. Mindezen típusokat az i. sz. első század végétől 160 körűiig készítették a fazekas műhelyek. A

II. század végén megváltoznak, durvábbak lesznek a formák.

36 158