Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
a Beretvás família újabb dokumentumai kerültek a gyűjteménybe. 2002. év végén pedig dr. Ványi Jenő hagyatéka került az Arany János Múzeumba, mely a 20. század egészéből tartalmaz dokumentációt és tárgyi anyagot is. KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY Az Arany János Múzeum, mivel irodalomtörténeti és tájmúzeum, ezért képzőművészeti gyűjteményét, csak kivételes esetekben gyarapítja: ha nagykőrösi származású művészekről, vagy ha Arany János személyéhez kapcsolódó művekről van szó. A nagykőrösi származású művészek között kell megemlíteni Remsey Jenőt, aki 1885-ben született a városban. Bécsben, Münchenben tanult, majd az 1920as években Gödöllőn telepedett le, az itteni művésztelep tagja lett, mely Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor nevével fémjelezhető. 1960-as években akvarelljei és rézkarcai kerültek az Arany János Múzeum gyűjteményébe. 1979-ben újabb gyűjteményes kiállításakor kerültek grafikák és akvarellek a múzeumba. Molnár Elek keramikusművész 1916-ban született Nagykőrösön, a híres kályhás família tagjaként. A család több „alkotását" őrzi a múzeum. Tanulmányait Budapesten és ösztöndíjjal Faenzában végezte. Az Iparművészeti Főiskola szakoktatója lett, majd 1945-öt követően hazatért szülővárosába. 1958 és 1976 között a Képzőművészeti Alap Kivitelező Vállalat kerámiarészleg vezetőjeként dolgozott, ez határozta meg művészeti alkotásait is. A múzeum terrakotta plakettjeit és Arany János mellszobrát őrzi. Kladács Alajos festőművész főleg másolatok készítésével tűnt ki, az állandó kiállításban látható több alkotása, melyet a nagy tanári kar tagjairól és Arany Jánosról készített Barabás Miklós rajza alapján. 1990-ben került Rácz József festőművész tanár hagyatéka az Arany János Múzeumba. (1904-ben született Békésen.) 1930-tól tanított az Arany János Gimnáziumban és tanítóképzőben. Tus és tollrajzain a jellegzetes mezővárosi hangulat ábrázolása elevenedik meg. Már 1974-ben kerültek alkotásai a gyűjteménybe, amely 1990-ben vált teljesebbé. (8. kép) 8. kép. Id. Rácz József festőművész megnyitja Fajka János iparművész tűzzománc kiállítását, 1981. A múzeumban kiállításon szereplő nagykőrösi kötődésű képzőművészek munkái is bekerültek a gyűjteménybe, így többek között Fajka János, Csikay Márta, Szabó György alkotásai is. Részben kötődik Nagykőröshöz az „Első Magyar Rézkarcnyomó Műhely" töredékes anyaga, mely 1982-ben került a múzeum tulajdonába. A műhelyalapító (1921) dr. Móricz Miklósné Miskolczi Erzsébet - később Dezső Kázmér nagykőrösi polgármester felesége lett 1941-ben - 1923-ig irányította a műhely működését. A töredékes rézkarcgyűjteményben próbanyomatok, első nyomatok, illetve számozott nyomatok találhatóak, közöttük Gara Arnold, Marko Lajos, Gödöllői Nagy Sándor, Aba Nóvák Vilmos, Kmetty János, Pérely Imre alkotásai. Utóbbi munkáit a kor jeles embereinek portréi képviselik, így Babitsról, Rákosi Jenőről, Fraknói Vilmosról, Szabó Dezsőről készültek. Ladoméri Sz. János, Gy. Sándor, Rákosi Uitz János, Komjáti Vanyerka Gyula, Paris Erzsi, Fitzer Sándor, Tordai Schilling, Szigethi István alkotásai található még a gyűjteményben. Az Arany János Múzeum képzőművészeti gyűjteményében külön csoportot alkotnak az Arany János személyéhez, környezetéhez, valamint művészetéhez kapcsolódó képzőművészeti alkotások. Közöttük meg kell említeni Borsos Miklós, valamint Miklosovits László grafikáit. Előbbi Arany halálának centenáriumi kiállításán szerepelt, utóbbi a költő születésének 160. évfordulóján, valamint 2002-ben Arany János halálának 120. évfordulóján rendezett kiállításon mutatta be illusztrációit. Számos bronzérmet is őriz a múzeum Arany Jánosról. Borsos Miklós, Györfi Sándor, Molnár Elek alkotásait. Kuriózumnak számit Borsos Miklós ezüst pénzérme vereté. KIÁLLÍTÁSOK 1978-ban nyílt meg a múzeum állandó kiállítása, mely a „Hej Nagykőrös híres város" címet viseli. (Keresztúry Dezső akadémikus nyitotta meg.) 1979ben nyílt meg másik állandó kiállításunk, „Fejfák a Duna-Tisza közén" címmel. (Bálint Sándor néprajztudós nyitotta meg.) Ezek mellett számos időszaki kiállításra sor került. Köpeczy Béla akadémikus nyitotta meg 1990. január 16-án „Pest megye iskolatörténete" с állandó kiállítást a Pest Megyei Iskolatörténeti Múzeumban, melyet Farkas Péter és Nóvák László rendezett. 1996-ban került sor az állandó kiállítás angol nyelvű tájékoztatójának elkészíttetésére, melyek a vitrinekben kerültek elhelyezésre. A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának köszönhetően Simon László régész-muzeológus átrendezte a honfoglalás előtti vitrint, külön biztonsági rendszerrel védve a nagykőrösi avar fejedelmi kardot. A kiállítás utolsó egységében módosításra került sor, vagyis a munkásmozgalmi és szovjet megszállással kapcsolatos tárlók informatív anyaga módosult, valamint jelzésre került a „demokratikus" átalakulás irányvonala. 12
