Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

A Hamvay-kúria (ma: Gödöllői Városi Múzeum) épülete a 19. és 20. század fordulóján, amikor Erzsébet Királyné Szállodaként működött a maitól. Az egész épületen végighúzódó folyosót téglaburkolat fedte. A folyosóról nyíló tíz vendégszoba sorát konyha, cselédszoba, padlásfeljáró és két árnyékszék zárta le. A máig meglévő hátsó kijáratot téglából készített, 20 darab lépcsőn lehetett elhagyni. Az 1850-es leltár végül megjegyzi: „A fenébb elősorolt épületi tárgyak mind használható állapotban vannak." A kiegyezés után, amikor Gödöllő a koronauradalom része lett, nemcsak a kastélyt, de a hozzátartozó épületeket is felújították. A Hamvay-kúria ekkor kapta a klasszicista stílusú lépcsőfeljáratot és az Erzsébet Királyné Szálló nevet. Az épület mindig a földesúr, illetve az uradalom tulajdonában volt, s attól lehetett bérbe venni. A 19. században előbb a Wohlmann család, majd 1874-től Károlyi Gyula bérelte.

12 Mint királyi nyaralóhelyet egyre többen keresték föl Gödöllőt az 1870-es évektől kezdve. A vendégek szórakoztatására báltermet alakítottak ki a Hamvaykúria emeletén Beniczky Ferencnek (1833-1905), a gödöllői koronauradalom akkori jószágigazgatójának a kezdeményezésére.

13 Nemcsak bálokat, koncerteket tartottak a nagyteremben, hanem színi előadásokat is, az egykori színpad helyét máig őrzi egy falmélyedés az épületben. A korabeli helyi újságban hemzsegnek a tudósítások a bálokról, melyeket a Tűzoltó Egyesület, az Ipartestület, a Kaszinó vagy a vadászok rendeztek. Beniczky Ferenc alapította 1871ben a Kaszinót is, melyet ugyancsak az Erzsébet Szállóban rendeztek be és amely sokáig a társadalmi élet központját jelentette.

14 A szálló előtti főteret, amelyet időközben Ferenc József térnek kereszteltek át, fásították és kedvelt sétálóhellyé alakították, az országos vásárokat pedig a községen kívülre helyezték. Az épület 1916-ig múködött szállóként. Ettől kezdve a mezővárosból nagyközséggé váló Gödöllő bérelte a koronauradalomtól az épületet, mely oktatási célokat szolgált több évtizeden át. Először a minorita gimnáziumot helyezték el a kúriában. A nagy báltermet rajzteremként hasznosították, az udvaron lévő kocsiszínt pedig tornateremmé alakították. 1928-tól a Polgári Leányiskolának, 1944 és 1947 között pedig a Polgári Fiúiskolának adott otthont a Hamvay-kúria.

15 A kúria környéke volt a település közigazgatási centruma, itt álltak a középületek, az iskolák, az üzletek, az 1911 óta közlekedő HÉV megállója. A Ferenc József tér egy részén piac, másik részén tenisz- és korcsolyapálya múködött. A főtéri teniszpályán gyakran játszott nyaranta Ottlik Géza, akinek 30 évig volt háza Gödöllőn.

16 A két világháború között újabb szobrokkal gazdagodott a tér: 1931-ben állították fel a Szent Imre-szobrot és az I. világháborús emlékművet, amelyről Hősök ligetének nevezték a fákkal, bokrokkal tarkított és egészen az Erzsébet-parkig húzódó, kellemes főteret. Felújításra szorult viszont a Hamvay-kúria épülete, omlott a vakolat, rosszul záródtak az ablakok, hullámzott a padló, rendezetlen volt az udvar. A kicsi és sötét tantermek nemigen feleltek meg a Polgári Leányiskola céljára. A földszinten a Kaszinó termein és hivatali helyiségeken kívül a koronauradalom borát mérték, és a borivással kapcsolatos jelenetek nem hatottak éppen felemelően a zsenge tanulóifjúságra.

17 Az államosítás után az általános iskola különböző osztályait helyezték el az épületben. Az egykori istállószárnyon mozit építettek 1939-ben, a mozi feletti emeleti részen pedig a mozigépész lakott egészen 1980-ig.

18 A társbérlet miatt a köznyelv moziiskolának hívta a Hamvay-kúriában működő oktatási intézményt. Az udvaron a kocsiszínből lett tornatermet lebontották 1949-ben, mert a háború alatt életveszélyessé vált, és a kúria emeleti nagytermét használták tornateremnek. A földszinti folyosó szép árkádjait 1962-ben beablakozták a napközis iskola kívánalmaihoz igazodva. Az 1970-es években pártházat és áruházat építettek a Hamvay-kúria elé, melynek következtében egy amorf tér lett a Hősök ligetéből. Az épületet 1978-tól kezdődően a Helytörténeti Gyűjtemény vette fokozatosan birtokba. IL A MÚZEUM TÖRTÉNETE Noha a mai múzeum intézményét csak 25 évvel ezelőtt hozták létre, a településen már a 19. század végén is voltak olyan kezdeményezések, amelyek múzeum alapítására irányultak. Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Múzeum-Egylet 1875-1876 Gödöllőn először Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, a Nemzeti Múzeum őre szorgalmazta egy regionális szerepkörű közgyűjtemény létrehozását. Pest megyében elsőként Gödöllőn alakult múzeumegylet 1875-ben Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Múzeum-Egylet elnevezéssel, mely az ország többi muzeális intézményéhez hasonlóan társadalmi alapon, helyi kezdeményezésre, saját erőforrásból született meg. A múzeumegyletek álta121