Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

emberek egyszer csak felfedezték, hogy a plafonon sárga csillagokkal ékesített, fekete alapon vörös és szürke körfestés található valamikor a 17. század végéről, ami ha nem is egyedülálló, de ritkaságszámba megy Magyarországon. Ez olyan érv volt, ami azonnal hatott. Hát azóta is tart ez a beszélő viszony az épület és a múzeumban dolgozó emberek között. A Hamvay-kúria dísztelen épülete szerényen meghúzódott eddig a barokk kastély árnyékában, építészet- és művészettörténeti szempontból egyaránt méltatlan mellőzöttség jutott neki osztályrészül. Noha fontos épület, a centrumban állva körülötte zajlott, szerveződött a falu élete. A kúria építtetőjéről, Hamvay Ferencről kapta a nevét. A török hódoltság évei után kürti Vámosy István, majd Hamvay Ferenc birtoklása idején telepedett vissza a lakosság Gödöllőre. Hamvay Ferenc volt az első helyben lakó földesúr, aki az 1660-as évek elején földszintes kúriát építtetett a falu közepén, a Hatvan-Pest országút mentén. Ez a nemesi udvarház méteres vastag falakkal, boltíves mennyezettartókkal, az udvar felől nyitott, félköríves folyosóval készült. Ettől kezdve ebben az épületben laktak a helység földesurai. Hamvay Ferenc, aki Pest-Pilis-Solt Vármegye szolgabírája és országgyűlési követe volt, adókedvezménnyel járó, kuriális faluvá tette Gödöllőt.

1 Helyhez kötötte a jobbágyokat, akik korábban - a határperek tanúsága szerint pásztorkodással és szénégetéssel foglalkoztak.

2 A kúria építésénél már mesterembereket foglalkoztatott, mindez sokat jelentett a település fejlődése szempontjából. Faluvá szervezte, közigazgatási egységgé, biztosan lakható hellyé tette a korábban átmenő forgalmú, változó lakosságú települést. „Nagyon valószínű, hogy a település ennek a különben dísztelen, de méreteiben hangsúlyt jelentő épületnek elkészültével alakult, szerveződött egy tér körüli olyan halmazzá, amelynek egyik hosszoldalán országrészeket összekötő főútvonal futott végig."

3 Annak ellenére, hogy Gödöllő jelentős országút mentén feküdt, kiváltságokat élvezett, mint kuriális falu, nemesi udvarházzal is rendelkezett, mégis szegény, jelentéktelen, kezdetleges faluként szerepel még a 18. századi leírásokban is. „Valóságos primitív állapotú szegénységet árulhatott el. Házainak falai font vesszőből készültek, melyek, mint fecskefészkek, sárral vastagon körültapasztva valának, szalmatetőinek mestergerendái szelemen ágason nyugodtak." Kuriális épülete a futóhomok miatt majdnem járhatatlan országút mentén állott.

4 Amikor a 18. század közepén gróf Grassalkovich Antal szerezte meg Gödöllőt és a környező birtokot, ő nem a Hamvay-kúriát választotta lakásul, a szomszédban pompás barokk kastélyt épített magának. A kúriát pedig - a hatvani urasági lakhoz és az isaszegi török pasa laktanyájához hasonlóan - vendégfogadóvá alakíttatta át. A Hamvay-kúria az 1760-as években nyerte el mai, emeletes formáját.

5 A földszinti és emeleti rész között 25-30 centiméteres, fehérre meszelt, vízszintes elválasztó párkány húzódik. A sarokház Szabadság tér felőli homlokzatán 8 ablak található, a Szabadság út felőlit pedig 9 ablak díszíti, íves a kapubejárata, a kaput az 1970-es években távolították el végleg róla, kapualja dongás és L alakban árkádos folyosó kölcsönöz sajátos hangulatot az épületnek. A barokk kori átalakítással új szakasz kezdődött a kúria történetében, nemcsak az épület formája és mérete változott meg, de a funkciója is: békés családi fészekből sok embert ellátó, vendéglátásra alkalmas fogadó lett. A szálló kialakítását több körülmény tette szükségessé. Grassalkovich Antal 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek vásártartási joggal.

6 Az évente négyszer, a Hamvay-kúria előtti tágas téren rendezett vásárok messzebbről jött árusai megszánhattak a fogadóban. A szomszédos Máriabesnyő 1761 után búcsújáró helyként igen látogatott lett a környékbeli katolikus lakosság körében. A vásárok és a búcsújárások biztosították a fogadó látogatottságát. Grassalkovich Antal gránátos hajdúit is az épület földszinti részében helyezte el.

7 Ezenkívül a földesúri nagyüzem szükséges kiegészítője volt a vendégfogadó, a benne működő vendéglő és italkimérés az uraság felső kocsmájaként üzemelt, ahol az uradalom szőlészetének és gyümölcsösének végtermékét, a bort és pálinkát értékesítették.

8 A Hamvay-kúria előtt nyúlt el hosszan téglalap alakban a település főtere, melyet a 18. században - a tér mellett álló református templom miatt - Templom térnek hívtak. A kúria melletti épületekben lakott az uradalmi értelmiség egy része: orvos, vadászmester és ott működött a vadászhivatal is.

9 A tér közepén 1749-ben Mária-oszlopot állíttatott föl Grassalkovich Antal, a szép barokk szoboregyüttes Martin Vögerl osztrák szobrász munkája. A Hamvay-kúriával ellentétes oldalon az 1771 és 1775 között készült Kálvária építménye és szoboregyüttese zárta le a teret. 1825-ben III. Grassalkovich Antal egy Szent Flórián szoborral gazdagította a főteret. A következő tulajdonosok, II. és III. Grassalkovich Antal idején is fogadóként működött a kúria. A 19. századból két dokumentum is fennmaradt, ami pontos leírást ad az épületről, s ez minden bizonnyal a 18. században kialakított, eredeti állapotot tükrözi.

10 A vendégfogadó épületének földszintjén kávéház, étterem és „korhely szoba" működött. 1847-es felvidéki útja során ebben az étteremben fogyasztotta el reggelijét - míg a gyorskocsi elé új lovakat fogtak - Petőfi Sándor, immár édes-bús emlékezéssel a Mednyánszky Berta iránti szerelmére, mely két évvel korábban a Szerelem gyöngyeinek adott életet." A földszinten kapott helyet ezen kívül a haszonbérlői lakás, a konyha, a húskamra, az épület egy része alatt pedig pince és jégverem állt. Az L alakú épület másik földszinti szárnyában, ahol ma a mozi üzemel, öt istálló volt, előttük két padlás garádiccsal. Az udvar közepén 12 faoszlopra épített, zsindellyel fedett kocsiállás szolgálta a szálló vendégeit fuvarozó lovak kényelmét. Az udvart téglafal kerítette el. 26 falépcső vezetett az emeletre, a lépcső helye és formája eltért 120