Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY ÉS AZ ÁSATÁSOK A régészeti gyűjtemény gyarapodásának több különböző időszaka volt. Az első időszakban - 1980-nal bezárólag - módszeres terepbejárások révén és felszíni gyűjtéssel gyarapodott a gyűjtemény, 1981-től mezőgazdasági talajművelésből adódó szükségszerű leletmentések és tervásatások, 1992-től pedig a nagyberuházásokat (autópálya, ipari parkok) megelőző leletmentések a jellemzőek. Nagykőrös és a volt Dabasi járás tartozik a múzeum gyűjtőterületéhez. A gyűjtemény áttekintését kétféle módon tesszük meg. Egyrészt az előkerült régészeti anyagot kora szerint mutatatjuk be, másrészt pedig az ásatások időrendi felsorolása következik, mely tájékoztató jellegű. Itt kell megjegyeznem, hogy az ásatásokról begyűjtött vántartásba vétele folyamatos. Először tekintsük át röviden az Arany János Múzeum gyűjteményét Simon László tanulmányára támaszkodva. Nagykőrös legrégibb településének nyomai a Gát dűlőben találhatóak, itt 1974-75-ben folytak ásatások. Az újkőkor középső szakaszából (i.e. 44004000/3500) maradtak fenn edénytöredékek, melyeknek elkészítői az alföldi vonaldíszes kultúrához tartoztak. A rézkort (i.e. 3000-2000/1900) a bodrogkeresztúri kultúra képviseli szórványemlékek alapján. A bronzkori (i.e. 2000/1900-1700) ún. nagyrévi kultúra emlékei - pl. urnás temetkezéseik - a Száraz dűlői leletmentésen 1984-86 között kerültek feltárásra. A bronzkori lelőhelyek közül Nagykőrösön kiemelkedik a Szurdok-dűlői földvár, mely ma már csak 2 mre emelkedik ki környezetéből. A középső bronzkori telepet 1984-85 közötti ásatás tárta fel. Az előkerült objektumokból (ház, különböző rendeltetésű gödrök, tűzhelyek) kerámiatöredék, bronztárgyak és állatcsontok kerültek elő. A bronzkor utolsó időszakából (i.e. 11-9. század) valamint a vaskorból (i.e. 800 - i.sz. kezdete) kevés régészeti lelet származik e területről. Az i.sz. 10-20 években iráni eredetű szarmata jazigok költöztek az Alföldre és egészen a hunok megjelenéséig ők népesítették be ezt a területet. Majd a hun birodalom fennállását követően különböző germán etnikumok (gepidák, szkírek, gótok) hódításával a szarmaták településterülete egyre zsugorodott, egészen az avarok 568-as megjelenéséig. Nagykőrös száraz-dűlői ásatásainak leletanyaga bizonyult késő szarmata korinak. Nagykőrösön a régészetileg legjobban dokumentált korszak az avar kor. A Szurdok-dűlőben 1981-ben került elő a fejedelmi lelet, melynek részei egy avar vezér kardjának hüvelyét és markolatát díszítették. Ezek pedig: aranyból készült, pikkelymintás préselt lemezek, az üvegberakásos keresztvasdísz és függesztő veretek, a gyöngysordíszes szalaggyűrűk és a sima lemezek. A veretek készítési idejét Simon László 610-620 körüli időszakra tette. A későbbiekben, 1984től folyamatos ásatások során a Száraz-dűlőből 100 sír került elő, melyek a 7. század végéről - 9. század elejéről származnak. Honfoglalás-kori leletek a Fekete-dűlőből, GógányLyukashegyről származnak. (6. kép) Az Árpád korban Nagykőrös területén 9 falu létezett, ezek kutatására az 1959-71 közötti ásatások alkalmával került sor. A későbbiekben csak Csikvár-dűlő Il.-ből, ill. a feketedűlői lelőhelyről kerültek leletek a gyűjteménybe. 7 Árpád-kori falu van a mai Nagykőrös határában: Ludas, Esed-dűlő-Boldogasszonyhalom, Esed-dűlőGurmannhalom, Homolytája-Szőrhalom, Csikvár II. dűlő, Nyárkútrét-dűlő, Középgógány. Ludasról került elő az ún. ludasi kereszt. A városban a középkori feltárásokat nehezíti az a tény, hogy a középkori Kőrösre épült a mai város. Csak a ház és útépítéseknél van mód ásatásokra, ill. a mai ref. - egykor Szent László tiszteletére szentelt - templom körüli egykori temetőkertből kerültek elő leletek. Az évek során - Simon László régész Nagykőrösre kerülésével - az ásatások időrendje a következőképpen alakult: 1981 - avar kincslelet került elő (leletbejelentés alapján) Nagykőrös határából, Nagykörös Fekete határrészén Árpád-kori falu ásatása; 1982 - leletbejelentések alapján ásatások Fekete dűlő (Árpádkori falu), Zsíros-dűlő (avar), Gógány (honfoglalás kora), Csíkvár IL, Kálmán hegy (szarmata), 1983 - Barátszilos dűlő, leletmentés Homolytájon, terepbejárás Nagykőrös környékén (Nyárkútrét, Szurdok, Alsójárás, Arbóz); 1984 megyei topográfiai munkálatok keretében terepbejárás Nagykörös határában (Gógány, Földvár, Szurdok, Lencsés-Virágos, Csikvár II, Homolytája dűlő). Leletmentés Nagykörös Szárazdűlő (avar kori sírok mentése az erdősítés során) valamint Dabas-Paphegyen (kora-bronzkori, szarmata, középkori leletek); 1985 - leletmentés folytatódott a Nagykőrös Szárazdűlőben lévő avar temetőben; 1987 - leletmentés folytatódott a Nagykörös Szárazdűlő6. kép. Honfoglalás kori leletek
