Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
tett. Ugyanezt, valamint az 1228. évi adatot 1. Györffy 1998. 566. Rómer Flóris a Berki pusztán még megfigyelte egyenes szentélyzáródású templom romjait, melyet árok és töltések vettek körül. A templom és más középkori épületek maradványai még a századfordulón is láthatók voltak, melyek 1930 táján tűntek el különböző építkezések miatt. Bár a templom helyén a hatvanas években végeztek kutatást, azonban érdemleges falmaradványt már nem találtak. 1970-ben Tettamanti Saroltának sikerült valószínűleg a templom DNy-i falsarkát feltárnia. Ez 180 cm vastag és 150 cm magas falszakasz volt. A fal mellett 9 sírt találtak. A középkori temetőrészlet a mellékletek alapján a 14-16. századra keltezhető. FARMOS a. Farmos, Farnos b. Szent László с 1327*, 1332**, 1429*** írod.: Chobot 1915. 322.: „A középkorban Külső-Szolnok megyéhez tartozó falu volt, melynek alispánja volt Farnosi Mihály 1439-ben. ) Zsigmond király egy részbirtokot adományoz 1436-ban a Péczelieknek. 2> ... Az 1781. évi Canonica Visitatio szerint templomromok voltak itt és valószínű, hogy ezek helyén építették föl 1786. körül a mostani Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére ajánlott templomát. 1) Csánki. Magyarország földrajza. I. 672. - 2) Országos levéltár. Dl. 12878. " Lukcsics 1931.1081. sz.: 1429-ben a fornosi Szent László templom rektora felszentelési engedélyt kért, amit meg is kapott. Káldy-Nagy 1985. 237-238. 173. sz. falu. A 16. században lakott hely. Györffy 1998. 516.: „1327-ben az elhalt Farnosi Pétre fia Imre azon farnosi részét, melyet Selypi Mihály fia Demeter Imre özvegyétől visszaváltva Farnosi Arnolth fiaitól, kivált Chamaztól követelt, Chamaz a váci káptalan előtt Vgrintól és Demetertől 10 Mért visszaváltotta. Feltehetően ide lokalizálható egyházának papja 1332: 7 gs pápai tizedetfizet. " FELSŐGÖD - PUSZTATEMPLOM, 7/3. LH. a. Göd с 1317* írod.: MRT 9. kötet 1993. 89-91.: 1317-ben Göd birtokot a király eladományozza. Templomának középkori említését nem ismerjük. A falu legkésőbb a 12. század folyamán megtelepedett. A századfordulón a Templom-dombnak nevezett kiemelkedésen kőtörmelékeket figyeltek meg. A felsőgödi házak építésekor kitermelték a templom falait és a templom körüli temetőt is megbolygatták. FELSŐPAKONY - PAPHEGYI ISKOLA, PUSZTATEMPLOM a. Pakony с 1264*, 1540** írod.: Szarka 1947.119.: 1540-ben a szentfalvai és biali plébánosokkal együtt említik a pakonyi papot egy per kivizsgálásának kapcsán. 65
