Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
kevés görög szerzetes él, latin szerzeteseket telepítsen, a görögök életük végéig való ellátásával. " Pest megye II. 1958. 454-455.: 1386-ban a kolostorban temetetlenül fekszik Kis Károly király holtteste és 1390-ben itt temetik el. Guzsik-Fehérváry 1980. 22.: Később a bencéseké (1221) lett, majd a pálosok vették át 1493-ban. 1544-49 közt semmisült meg. Szőke 1986. 14.: „A tatárjáráskor elpusztult monostort, amely évtizedeken át lakatlan volt, 1333 körül Dániel apát újjáépíttette." Utoljára 1570-ben említik, de ekkor már szerzetesei elhagyták, így a török hódoltság .idején pusztult el. „A monostor alapfalait 1894-ben kiásták és felmérték. A feltárások során megtalálták a gótikus alaprajzú templomot, amelyhez szabálytalan négyszög alakú monostor csatlakozott. A templom északi oldala mellett félkörös szentélyű, kis kápolna állt, amelyet az alaprajzi formái alapján román korinak tarthatunk. Az ásatások alkalmával sok, főleg XV. századi kőfaragványok, kapuzattöredékek, boltozati bordák kerültek elő és egy XIV. század közepérőlvaló sírkő: .MAGIST(ER) .SIMON. NOTARI(US) = 'Simon mester jegyző' felirattal. Festett és falképek részletét megőrző kváderkövek is voltak a leletek között.... 1920-ban a monostor területén villa építése (a mai SZOT Parküdülő) kezdődött, amelynek során valószínűleg a romok nagyobb része elpusztult. Az építkezéskor előkerült három db palmettás díszítésű XI. századi vállkő, amelyek a díszítés formai megoldását illetően egyelőre egyedülállóak a hazai kor a-Árpád-kori kőfaragvány anyagban. " (120. kép) ZSÁMBÉK - PREMONTREI TEMPLOMROM, 38/38. LH. a. Zsámbok b. Keresztelő Szent János с 1205 előtt**, *** d. 12. század?-13. század Méret: Korai templom külső h: 15 m, sz: 9 m. *Későbbi templom külső h: 34,6 m, sz: 18,3 m. Tájolás: ÉK-DNy 44° írod.: Györffy 1956. 280-281.: A monostor alapítói, a francia származású (champagnei) Egyed és Smaragd ispánok voltak. Bár Egyedről kevesebbet tudunk, Smaragd 1205-6ban udvarispán és szolnoki ispán, 1206-ban vajda, 1208-1209-ben bihari, 1214-1222ben pozsonyi és 1222 végén bácsi ispán volt. A monostor alapítási idejét is ezekben az. években kell keresnünk. Káldy-Nagy 1985. 713-715. 661. sz. falu. 1546-ban papját írják össze. A 16. században végig lakott hely. MRT 7. kötet 1986. 363-364.: A templomrom területén Möller István, Lux Kálmán, Lux Géza folytattak kutatásokat. A prépostsági templomot megelőzte egy félkörös szentélyű, egyhajós magántemplom, amelynek alapfalait a főhajó alatt találták meg 1939-ben. A 13. század első felében a korábbi nemzetségi templom tájolásával megegyezően tűzték ki az új templom irányát. „A főhajó szentélye a nyolcszög három szögével záródik, a két oldalhajó félkörös apszisú. Az épületet támpillérek támasztották. A templom DNy-i homlokzatán volt a főbejárat, fölötte rózsaablak helyezkedik el, a meredek csúcsban végződő oromfalat lóhere íves ívsor szegélyezi. A 4 emelet magas tornyokon alul egy-egy résablak, felette félköríves részűs ablak, a felsőbb szinteken pedig ket173