Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Káldy-Nagy 1985. 468. 413. sz. birtok. A 16. században puszta. 1252*: Györffy 1998. 535. Uo. 507.: Erősen megkérdőjelezhető, hogy 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben szereplő Nilar, talán Oszlárral lehet azonos. TÁPIÓSZECSŐ a. Szecső b. Szent Lőrinc mártír с 1264*, 1420*** írod.: Galgóczy 1877.198.: A határban az ún. felső Tápió-réten, mely egykor erdő volt, van egy kerek, kb. „12-15 öl átmérőjű, sánccal körülvett domb, melyen ásatás folytán fal czément, s fal kődarabok vetődnek fel ". Itt találtak egy bronz csákányt, mely a MNM-ba került. Chobot 1915. 271.: „mint jelentékeny helyen, okvetetlenül volt már a középkorban templom és plébánia. Templomáról sablónszerűleg annyit mondanak a régi helyi följegyzések, hogy a 'csehek építették', ami alatt azt kell értenünk, hogy gótikus stílben épült. Most is van még egy szenteltvíztartója, melyen eltorzult gótikus számokkal az 1354. évszám látható. A templom képe látható a Pongrácz-féle térképen. Az 1697. évi Canonica Visitatio azt írja róla, hogy Szent Miklós tiszteletére megáldott temploma jól fedett, három oltár van benne és el van látva minden szükséges szerelvénnyel. > Minthogy ezen templom a szaporodó lakosság számára kicsiny lett és az idők súlya alatt roskadozott, herceg Eszterházy Miklós az 1785-1790. évek közt építtette a mostanit, mely azóta nem változott. 4) Liber II. Visit. Can. 11." Bártfai Szabó 1938. 581. reg.: „1419 január 9, Buda. Zsigmond király bizonyítja, hogy Perényi Péter és Pomázi Csikó János a néhai István egri püspök Szecső és Szenese és egyéb birtokaira nézve megegyeztek.... (Zsigmond király 1423 április 26-án kelt ünnepélyes megerősítéséből, amely még két oklevél átiratát tartalmazza:...2. A budai káptalan 1420 szept. 18-án kelt oklevelét, amely szerint Perényi Péter és fiai Zsigmond király 1420 aug. 31-én Budán kelt parancsára Zechew pestmegyei birtokba és tartozékaiba 'nominatim verő predii, in cuius facie ecclesia in honore sancti Laurencii martiris haberetur constructa' beiktattattak. A br. Perényi cs. levéltárában)" Valamint Bakács 1982. 1355. reg. Nem dönthető el egyértelműen, hogy a templom Szecsőn vagy a birtokon (prédiumon) állt-e. Szarka 1947.120.: A helység a török korban is katolikus maradt. 1650-ben és 1675-ben említik papját. Pest megye II. 1958. 186-187.: 1697. évi canonica visitatio említi templomát, 1712-ben pedig részletesen írják le. A 18. században épített Szent Miklós templomát ismertetik.

142 Káldy-Nagy 1985. 549-551. 504. sz. város. „Szekcsuj" vásároshely, oppidum volt, melyet a török összeírásokba is városként vesznek fel. 1546-ban papját összeírják. A 16. században végig lakott hely. 1264*: Györffy 1998. 556. Feltehetően a középkori templom helyén vagy annak átépítésével alakították ki, de ezt csak falkutatás vagy feltárás dönthetné el biztonsággal. 141