Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

jelzi az 1802-ben elbontott középkori monostor helyét. 1965-ben Kovalovszki Júlia a kereszt K-i szomszédságában, a Fűrésztelepen figyelt meg középkori falmaradványokat. A templom szentélye a mai épület alól К felé kinyúlva még látható volt. Ettől délre 100 mre, a Fő u. 12. sz. ház előtti úttesten szintén láthatók voltak falmaradványok. " A monostor a középkorban végig a bencés rendé maradt. Az apátság kegy urasága a 15. században a királyra szállt, majd 1455-ben Garai László nádor, 1465-ben pedig Guti Ország Mihály nádor kezére jutott. 1541 körül hagyhatták el a szerzetesek. Telki falu is a török kor legelején pusztult el. A templom romjait 1802-ben elhordták a mai templom építéséhez. Györffy 1998. 571., 702.: „A Szent Istvánnak szentelt bencés monostor belső rendje a XII. század végére úgy leromlott, és annyira elszegényedett, hogy III. Ince pápa 1198ban megbízta az esztergomi érseket az apátság megreformálásával. 1224-ben III. Honorius pápa Micha (bihari) comesnek, a monostor alapítójának és kegyurának kérésére elrendelte, hogy a veszprémi püspök ciszterci szerzeteseket telepítsen bele...1247-ben a veszprémi káptalan szerint a telki egyház (plébánia) betöltésének a joga a püspököt illette... 1277-ben IV. László a bencés monostort, mivel kegyurai elhaltak és sanyarú helyzetrejutott, tartozékaival együtt...a nyúlszigeti apáca monostornak adta". TINNYE - BELTERÜLET, 33/15. LH. a. Tinnye b. Szent Jakab с 1274*, 1361**,*** írod.: Káldy-Nagy 1985. 638-639. 595. sz. falu. 1562-ig lakott hely, később puszta. MRT 7. kötet 1986. 329.: „Szent Jakab tiszteletére szentelt templomát 1361-ben és 1384-ben említik....A középkori templomot a reformátusok vették használatba. Az 1747. évi canonica visitatio alkalmával még látható volt az egykori félköríves szentély maradványa. Azóta a református templomot többször átépítették, a Ny-K-i tengelyű téglalap alaprajzú épület K-i homlokzatának vonalában derékszögben álló két rézsűs fedésű támpillér és a vakolat alatt korábban megfigyelt D-i oldalbejárat utal a középkori eredetre. ...Megjegyzendő, hogy az épület a középkori templomoknál teljesen szokatlan módon a Békás-patak völgyében, közvetlenül a patak partján áll. " 1274*: Györffy 1998. 703. TÓALMÁS - R. K. TEMPLOM a. Almás b. Szent András? c. 1406*, 1687** d. gótikus Méret: *teljes h: 27,8 m, sz: 10, 4 m. Tájolás: n. a. írod.: Chobot 1915. 258-259.: „Zsigmond király 1406-ban, mint a magvaszakadt Kachich János birtokát a királyi kápolna ispánjának, ki egyúttal a királyi levéltár őre is, javadalmazására fordítja. \..Lakosai a török uralom alatt is katholikusok maradtak, fenntartották templomukat és plébániájukat. Kontsik György almási plébános résztvett az 1675. évigaramszentbenedekigyűlésen,...Ősrégi templomukat 1687-ben kijavították. 146