Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

CSÉVHARASZT - PÓTHARASZT a. Pótharaszt с 1280*, 1416** d. 15.század? írod.: Chobot 1915. 285.: pótharaszt puszta előfordul a budai káptalan határjárási jegyzőkönyvében 1284-ben és pedig Poudharasta és Philepharasta néven, mint Woynade Miklós birtoka. ... A Can. Visit, szintén templomromot említ benne. 4) Wenzel. Árpádkori Oktár. IX. 382. " Bártfai Szabó 1938. 99. reg.: 1280-ban Pótharasztja mellett fekvő birtokokat említenek, melyek határát megjáratták. Pest megye I. 1958. 305-306.: „Csévharaszt határában a 'Pusztatemplom' dűlőút mellett áll a templom nyugati falának maradványa. A kb. 5 m magasságú, közbül szabálytalan, a sarkokon megdolgozott kövekből álló fal. A falmaradvány tengelyében felül egy szabálytalanul kerek, kőkeretes ablak maradványa, körülötte szabálytalan téglaszegélylyel. Alatta nincs bejárat. A hajó felőli oldalon a csatlakozó oldalfalak csekély maradványa. " Bakács 1982.1314. reg.: 1416. április 26-án kelt oklevél szerint Pótharasztjai Jakab fia János eladományozza Pótharasztja falut kőtemplomával valamint Bőidre és Szentlászló prédiumokkal együtt. Káldy-Nagy 1985. 499-501. 448. sz. falu. A 16. században lakott hely. Szakály 1995.121.: 1568-ban a dica jegyzékbe prédiumként vették fel. A 17. században mindig puszta. Györffy 1998. 520.: 1284-ben Pótharasztot elhatárolták Fülesharaszttól. Csévharaszt-Templomhegy lelőhellyel gyakran összekeverik a szakirodalomban. A pótharaszti templomrom régészeti kutatását Fülöp András végezte el 1997 és 1998-ban, amelyről összefoglalója a Függelékben olvasható. (41. kép) CSÉVHARASZT - TEMPLOMHEGY a. Csév c. 1280*, 1416** d. Árpád-kor-késő középkor Méret: gótikus templom belső h: 13 m, belső sz: 4,7 m. Tájolás: *ÉK-DNy 69° írod.: Chobot 1915. 313.: „ Van itt Mária-neve tiszteletére ajánlott kápolna. " Fehér 1959. 71.: Fehér Géza 1958-ban járt a helyszínen. A községtől 1,5 km-re ÉK-re Gulyás Ferenc földjén szántással és épületkő kitermeléssel templom körüli temetőrészt bolygattak meg. Az előkerült leletanyag a 14-17. század közti időszakból származik. Káldy-Nagy 1985. 186. 127. sz. falu. 1559-ben papját írják össze. A 16. században lakott hely. CSOBÁNKA - ÓCSOBÁNKA-DOMB, 6/20. LH. a. Boron b. Szent Márton с 1299** *** d. 11-13. század 53