Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

szenteltvíztartónak a töredéke. Pilisszentlászló-Pálos kolostor környékéről kerülhetett elő a 14-15. századi, tojásdad alakú szenteltvíztartó csésze. A váci egy kemény mészkőből faragott szenteltvíztartónak csak a töredéke. A Visegrád-Fő utcai feltáráson pedig reneszánsz, vörösmárványból faragott, feliratos szenteltvíztartó töredéket találtak. A tápiószecsői darabról azt jegyezték föl, hogy 1354-es eltorzult gótikus évszám volt bele faragva, mivel mára sajnos nyoma veszett, így csak kérdőjellel sorolható ide.

389 Itt említem meg azt a vésett díszü bronzlemezből készített tálat, mely Budaörskamaraerdői törzsgyümölcsös templomából került elő.

390 Ezt szintén a templomi szertartásban használhatták. Füstölő A füstölő liturgikus jelentése a gonosz erők távoltartása, a test és a lélek megtisztítása, megtisztulása volt. A „ régi egyházakban " kétféle füstölőt alkalmaztak. Az egyiket, a nagyobb méretűt, az oltár elé függesztették, a másikat, a kisebbet, az egyházi személyek kézben tartották.

391 Füstölő töredékeket csupán két helyről Gercse és Cegléd-Nyúlfülehalomról ismerünk. Gercsén román kori bronz füstölő került elő a harmincas években, azóta elkallódott. A 12-13. századra keltezhető ceglédi füstölő a templom feltárásakor, a sírok közül került elő. Láncon függő, elnagyoltan megmunkált bronzfüstölő felső, elosztó tagja.

392 Feltehetően a ceglédi füstölő ahhoz a típushoz tartozik, amelynek a testét két egymás felé fordított félgömb alkotta.

393 Gyertyatartó Tápiógyör-gye-Ilike parton került elő az a 13. századra keltezhető, vasból kovácsolt gyertyatartó, melyet minden bizonnyal a templomban használtak. A tápiógyörgyei kandeláber 114 cm magas, háromlábú, csavart szárú. A gyertyatartó tálkája és tüskéje hiányzik, de így is egyedülálló darab románkori emlékeink között. A templom közvetlen közelében egy Árpád-kori leégett házból került elő.

394 Harang, csengő Ép román kori harangot, csengőt Pest megyéből nem ismerünk, de töredék több helyen is előkerült: Abony-Hegyeshalom, Cegléd-Birincsek, Cegléd-Nyúlfülehalom, Csévharaszt, Gyál, Nagykőrös-Boldogasszonyhalom, Szob-Bészob. Az abonyi bronzharangnak a füle maradt meg, míg a többi töredék a perem vagy oldalfalból kitört darab. Visegrádi harangöntő mesterről egy 1357. évi okleveles adat tudósít bennünket. Ekkor Lajos király adományokkal látja el a visegrádi nagy harangot sikeresen megöntő Penc-Sügyipusztán is feljegyeztek egy 1866-ban talált szenteltvíztartót, de sajnos ez sincs meg. 390 MRT 7. kötet 1986. 65. 391 Czobor 1875.150. 392 Tari 1995. 87-89. 393 Egyik legszebb ilyen megmaradt hazai falusi templomban használt példány a 12. század második felében készült Szeged-csorvai füstölő. Szeged 1983,311-313. 394 Tari 1995.114. 230