Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Vác-Székesegyház, Veresegyház-Ivacs, Zsámbék, és további 3 bizonytalan: Tápiószentmárton, Vác-Egyházmöge, Vácszentlászló-ról ismert. Alaprajz típusok Az alaprajz típusokat a szentélyforma alapján különíti el a kutatás. Ez alól csak a kerek, ill. négykarejos templomok képeznek kivételt, ahol a hajó alaprajzi formáját nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azokban az esetekben, amikor a templom későbbi átépítésénél más formájú szentély alaprajzot alakítottak ki, külön-külön is felvettem a statisztikai számításba mindkét alaprajzi formát. Az összes templomos helyet terjedelmi okokból nem sorolom itt fel, mivel minden ismert templom alaprajzát bemutatom. Az alábbi alaprajzi formák két stílus irányzatba, a román kori (centrális, félköríves és egyenes szentélyzáródású templomok) és a gótikus építészetbe (poligonális szentélyű, támpillérekkel ellátott egyházak) sorolhatók. Centrális - 12 db. Ennél a típusnál a centrális, köralakú hajóformához csatlakozik a félköríves vagy egyenes záródású szentély, Bp. XVI. ker.-Evangélikus templom, Bp. XX. ker.-Gyáli patak, Dunakeszi-Alagi major, Isaszeg-R. k. templom, Nagykőrös-Nyárkútrét, Nagykőrös-Szőrhalom. Az egyik legkorábbi rotunda a Dunakeszi-Alagi majori all. századra keltezhető, melyet a 15. században átépítettek. Irodalmi adatban említett kerek templom az alábbi lelőhelyeken feltételezhető: Abony-Mikelaka, Bp. XV. ker.-Rákospalota, Bp. XVII. ker.-Rákoskeresztúr, Páty-Hegyi dűlő, Cegléd-Máté völgy, Vácszentlászló-Szent László templom. Érdekesség a „lóhere alakú"-пак nevezett Abony-mikelakai templom.

351 Félköríves szentélyzáródással - 49 egyház található. Többnyire félkupola boltozattal fedett és egy félköríves diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz. Néhány kiragadott példa: Budajenő, Cegléd környékiek, Csévharaszt, Csobánka, Nagykőrös környékiek, Kiskunlacháza, Szob-Bészob, Tök-Rossztemplom, Visegrád-Váralja, -Várkert stb. Ezen belül külön típust képviselnek azok a 13. század közepén épült templomok, amelyek apszisa a hajóhoz képest széles és hosszú, mint pl. Bp. XVII. ker.-Pesti út 110., Bp. XV. ker.Kossuth L. u, Bp. XVII. ker.-Rákoscsaba, Bp. XX. ker.-Pesterzsébet. Utóbbi templomnál a feltáráskor találtak egy oszlopalapozást meglehetősen szokatlan helyen, az északi szentélyfal külső oldalán, a diadalívvel egyvonalban. Bp. XVII. ker.-Pesti út és Bp. XX. ker.-Pesterzsébet temploma ún. szentélynégyszöges, félköríves lezárással. Bár nem túl gyakori ez a megoldás, nem áll egyedül a hazai emlékanyagban. Patkóalakú szentélyzáródással - 3 templomot ismerünk. A félköríves forma variációjának tekinthető. A patkóíves szentélyforma jellemzője, hogy a félkörnél továbbmegy a körív szára, nagyobb területet kimetszve a körívből. A szentély alaprajzi formája valószínűleg a karóval és kötéllel történt alaprajzi kitűzésből ered. Keveset ismerünk belőle megyénkben, csupán Pesthidegkút-Gercse, Pusztazámor-Pusztatemplom, ÚjszilvásGólyajárás lelőhelyeken található. Az alaprajzi formát korai templomtípusnak gondolja 351 ' Evek óta van ásatási engedélyem a templom leletmentésére, de ez ideig nem sikerült anyagi fedezetet szerezni a feltáráshoz. Igen fontos lenne megmenteni a templom alapozást, amíg nem késő. 217