Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

jója téglalap alakú, a szentélye félkör, mely a hajó hosszanti falához közvetlenül csatlakozott. A későbbi időkben a délkeleti oldala felől keskeny téglalap alakú részt csatoltak. Mindkettő téglából épült, az újabb rész homlokzata hátrább állt, mint a főrészé, és hoszszabb, mint az eredeti templom.... A hajó végénél északnyugati oldalon támpillér, a belső térben a homlokfaltól 1 m-re egymással szemben két pillércsonk nyomait láttuk. A feltárás 1958 szeptemberében folyt. " Balanyi Béla Esed faluval véli azonosnak a lelőhelyet, de ezt alátámasztó adatot nem találtam. (70. kép) NAGYKŐRÖS - KÖZÉPGÓGÁNY d.- Árpád-kor Méret: a templom h: 9,4 m, sz: 6,4 m, alapozásának mélysége 75 cm Tájolás: *ÉK-DNy 64° írod.: Balanyi 1989. 69.: 1960 októberében tárta fel Balanyi Béla a templom alapozását. „A Középgógányban (Gógányszél) épült XI-XIII. századi templom téglalap alakra épült, melynek az északkeleti falához csatlakozott a félkörös szentély. Az alapozás vöröses színű agyag, melyre a felszíntől 20-25 cm-rel mélyebben raktak fel a téglafalat mészhabarccsal kötve. " (71. kép) NAGYKŐRÖS - LUDAS DŰLŐ d. Árpád-kor Méret: Balanyi: „A templom hosszabb átmérője 14,6 m, a rövidebb 12,8 m, alapjainak mélysége 70-90 cm. " Tari: teljes külső h: 12,5 m , sz: 7,3 m,falv: 1,3 m. Tájolás: (Tari:) ÉK-DNy 48° írod.: Balanyi 1975.125-136. és Balanyi 1989. 70.: „A Ludas-dűlőbeli Árpád-kori falu temploma rangos építmény volt. Ez már kőből épült. Az alapok döngölt vályogföldből készültek. Alapját egy főkörből és kereszt alakban hozzácsatlakozó négy félkörből alkották. A délnyugat felöli fülke a félkörnél nagyobb volt, mert a kör kétharmadát tette ki... Az omladékból került elő a 'nagykőrösi kereszt', mely XIII. századi ötvösmunka. Feltételezhető, hogy a középrész falát magasabbra emelték, mint az oldalfülkéét, mert az alapozása mélyebb és szélesebb, mint a fülkéké. " A rendkívüli alaprajz és a lelőhely veszélyeztetettsége (erdősítés) miatt indokolttá vált a templom hitelesítése. A feltárást 1997 augusztusában a szerző végezte el. A szakirodalomban rendszeresen idézett (pl. Gervers-Molnár 1972. 37-38.) négykaréjos alaprajzú templom léte sajnos nem igazolódott. Helyette egy félköríves szentélyzáródású, téglalap alakú hajóval épített egyszerű falusi templom alapozásának, illetve helyenként csak az alapozási ároknak a részletét lehetett feltárni. Néhány helyen (a szentély és hajó déli csatlakozása, szentély déli fala) in situ kő alapozásrészietet is megfigyeltünk és dokumentáltunk. Ez alapján a templom alapozását nagy méretű sárgásfehér mészkő darabokból, habarcsos kötéssel készítették. Helyenként, mint például a déli hajófal nyugati harmadában, a kőomladék eltávolítása után az alapárok eredeti oldalfalából mindössze 8-10 cm magasságban megmaradt ép részletet tártunk fel. A szentélyben kváderkövekből, szintén habarcsos kötéssel összeerősített oltáralapozást (1,10 x 1,10 m) találtunk. A További leletek: ládavasalás-darabok, fehér és vörös márványdarabok, kovácsolt szegek. 98