Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Pest megye I. 1958. 457.: „Épült a XV. században.... 1605-ben saját prédikátoruk volt és a katolikus templomot használták a kálvinisták. 1700-ban ismét a katolikusoké. Kőből épült, boltozatos szentéllyel, sekrestyével, téglapadozattal, főoltárán kívül két mellékoltára, felszerelése is volt. Mellette fa harangláb állt két haranggal. A XVIII. században már kicsinek bizonyult vagy rongált állapotú lehetett, mert újat terveztettek. A szentély a hajóval egyenlő szélességű volt, a nyolcszög három oldalával záródott, fiókos dongaboltozat fedte. Belsejében két pillérrel alátámasztott karzata volt. " MRT 9. kötet 1993. 152-153.: „Az 1332. évi pápai tizedjegyzék a nógrádi főesperességben egyedül Névig plébánosát, Simont említi jövedelem nélkül. " A szerzők elfogadják Kisnémedire vonatkozó azonosítását. 1546-ban Pál volt a papja, aki 1559 előtt megszökött. 1605-ben állítólag saját prédikátoruk volt, és ekkor a kálvinisták használták a ka-tolikus templomot. „A középkori eredetű templomot 1709-ben renoválták... Ez az alaprajz a XIII-XIV. századra keltezi a templomot. Sekrestyéjét és a diadalívet minden bizonnyal később építették. A templom 1936-ban leégett, falait elhordták." (58. kép) Györffy 1998. 276.: Feltételesen 1219-től adatolja. KISOROSZI - SZILVÁSI-RÉT, 10/4. LH. a. Kisoroszi с 1546* d. középkor? írod.: MRT 7. kötet 1986. 111.: Református egyházáról a legkorábbi adat 1625-ből származik.... Református templomát 1735-ben vették vissza a katolikusok, valószínű, hogy a mai római katolikus templom a középkori templom helyén áll. KlSTARCSA - 5. LH. a. Tárcsa? c. 1302*, 1721** d. Árpád-kor írod.: Chobot 1915. 223.: „Az 1721. évi Can. Visitatio szerint egykori templomának falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítése hevert romokban. } Romjain építtette P

eitler Antal váczi püspök 1880-ban... a templomot. 1) Liber II. Visit. Can. 437. " Pest megye 1.1958. 460.: Az 1721, 1754 és 1777-es Canonica Visitatiok említik, azonban ma már nincs meg. Káldy-Nagy 1985. 373-375. 314. sz. falu. A 16. században lakott hely. Matuz 1992. 26-27.: Rómer Flóris járt a lelőhelyen és feljegyzéseket készített a templomról. „Kistarcsai román kori omladék a falu déli végén, alsó falrészek és az elő-hozzá toldott pillérek nagy faragott kövekből, áll még a kerek ívű diadalív - a kerek apsis pillérjével és részenként oldalfalak is. Egyeneskövek 2'6"-Г7"-ГГ'.2'3"-1'-8"-3'9"1 '10", belül terméskő, kívül faragottal bélelve, köröskörül kerítés volt, boltház 4'-Г, a kő mogyoródi vörös homokkő, orientált, - dombocskán fekszik. A cseréptéglák és vályús téglák a középkorból valók és a falhoz toldva van, csak apsis és a diadalív támja eredeti. ...keletéit templom... kerek szentélyzáradék támjaival... A kis egyház belül terméskőből épült, kívülről faragott kővel van burkolva. Arányi még látta a romba dőlt templomot, mára azonban nem maradt belőle semmi. 84