Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

erősítette. A .... 70-80 cm falvastagságú sekrestye az É-i oldalon, a hajó középvonalában helyezkedett el. A torony és a sekrestye egyidős a templommal. Az viszont bizonytalan, hogy a toronnyal egy időben épültek-e a támpillérek.... A kemencéi templom az eddig ismert építészeti tagozatok alapján a XII. században épülhetett. " A templom körüli kerítésen található ajtó a 14. század 2. feléből, a 15. századból származik, eredetileg a sekrestye bejárata volt. (56. kép) KEREPES - KÁLVÁRIA a. Kerepes b. Szent Miklós с 1148*, 1402**, 1430*** d. 7-14-15. század? Méret: középkori hajó h: 16,5 m, belső sz: 7,25 m,falv: 1,0 m. Tájolás: *ÉK-DNy 64° írod.: Chobot 1915. 222.: „//. Geyza király 1148. évi oklevelében előfordul 'tributum portus Kerepes',... Régi temploma, mely a Pongrácz-féle térképen látható, a falu átellenében levő magas dombon állott, amiből joggal arra következtethetünk, hogy a török dúlás előtt ott volt maga a falu is, a mostanit pedig az újtelepülők alapították. A templom építési jellege a középkorra vallott, fallal volt kerítve. Grassalkovich 1739-ben két oldalkápolnával bővíttette ki, miáltal elvesztette eredeti jellegét. Régi berendezéséből csak a XV. századbeli keresztelőkút maradt meg.

8) Az amúgy is roskadozó templomba 1907-ben beütött a villám s annyira megrongálta, hogy a kegyuraság új templom építését határozta el. 8) Forster Magyarország műemlékei. II. 627. "

92 Miklós 1982. 48-49. és Miklós 1991/a. 112. és Miklós 1991/b. 348-349.: „1402-ben Kerepesnek már volt plébánosa, tehát a templomnak ekkor már állnia kellett. Titulusa 1430-ban Szt. Miklós. " (Lukcsics 1931. 257. old. 1408. reg. ZsO II. 254. old. 2112. reg.) A templom egy korábbi földvárba épült bele. A hajófal kőből épült, meszes habarccsal. Arányi Lajos 1876-ban felmérte. „Az Arányi által dokumentált, középkori eredetű, a XVIII. században átalakított templom tehát homlokzati tornyos, két oldalkápolnával bővített, nyújtott, félkörös záródású szentéllyel ellátott épület volt. A sekrestye az É-i oldalkápolna K-i falához kapcsolódott... Rómer és Arányi szerint a diadalív csúcsíves, a szentély megnyúlt és félkörrel záródik". A templomot az 1907. évi villámcsapás után 1911-12-ben lebontották. Azonban az ásató Miklós Zsuzsa szerint, a középkori szentély szélességét, hosszát, záródásának alakját nem ismerjük. A 7,25 m széles hajónál keskenyebb lehetett. A nyugati oldalon álló torony támpillérrel tagozott volt, itt nyílt az eredeti bejárat. A csúcsíves ajtó béllete kétszeresen vájatok, körtetagos profilú. A torony „ egyenes szemöldökű ablakai közt meg a hajdani kő ülőkék láthatók. " A középkori törtkőből készült körítőfal részleteit is megtalálták a feltáráson, ill. 9 temetkezés került napvilágra. (57. kép) „Arányi lerajzolt és részletesen le is írt egy - azóta elveszett - ló szenteltvíztartót, melynek szára csavarszerű, maga az edény tízszögletű". In: Miklós 1991/b. 347., 349. és 362. oldalon rajz. 81