Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

d. 12-14. század Méret: A korai templom szentélyének és hajójának együttes belső h: 7,5 m, sz: 4-4,5 m. A későromán templom együttes (szentély+hajó+torony) belső h: 15,65 m, ebből a szentély h: 3,9 m, sz: 3,5 m, hajó h: 8,1 m, sz: 5,5 m. Tájolás: K-Ny 86° írod.: Bártfai Szabó 1938.175. reg.: 1438-ban Györk említése családnévben fordul elő. Ez biztonsággal köthető a tulajdonosok személye miatt a mai Hévizgyörkhöz.

87 Uo. 262. reg.: 1472-ben említik a templomot és a védőszentjét, Szent Pétert, egy birtok elzálogosítási ügyben. Káldy-Nagy 1985. 284-286. 220. sz. falu. A 16. században lakott hely. Tari 1989. 13-66.: A 30 km-en belüli 3 Györk (Hévizgyörk, Galgagyörk, Vámosgyörk) okleveles említéseinek a szétválasztására történt kísérlet Hévízgyörk középkori okleveles adatainak áttekintésekor. A korai templomnak a patrónusa Szent Péter volt 1472-ben. Ekkor ugyanis a Szent Péter templommal szemben fekvő birtokokról szólnak, s ez egyértelműen azonosítható templomunkkal. Bár a ma is álló Szent Márton templomnak csupán a 18. századtól követhető nyomon a patrónusa, egy 1570-es közvetett említés alapján esetleg feltételezhető, hogy ekkor már Szent Márton lehetett a templom védőszentje (Uo. 15-16.). A patrónus váltás okaira nincs biztos adatunk. 1985-86-ban, az épület műemléki helyreállítását megelőzően tártuk fel a templomot. Több építési periódust sikerült az ásatás és a falkutatás során elkülöníteni. Az első, román kori templom félköríves szentélyzáródású volt, majdnem négyzetes hajóval és a nyugati oldalon a hajóval egyforma szélességű előcsarnokszerű építménnyel. Falai kváderkövekből készültek. A szentélyben késő román kori freskó töredékeit tártuk fel. A késő román kori periódusban, a 13-14. század fordulóján, a szentélyt a korábbi templom köveinek felhasználásával nagyobb méretűre és egyenes záródásúra átépítették, a hajót pedig nyugat felé meghosszabbították. A déli falon három rézsüs ablak és egy ajtó töri át a falszövetet. A szentély kő dongaboltozattal fedett. Ez a templom bár romosán, de a párkányáig megmaradt a 20. század végéig. A felfelé szűkülő, négyzetes alaprajzú torony felső harmadában minden oldalon ablakokkal tagolt. Sarkai armírozottak és lábazati támpillérrel megerősítettek. A 14-15. században építhették a hajóhoz. A falkutatás során további két barokk periódust sikerült elkülöníteni. A templomot helyreállították, ma is látogatható. (53. kép) INÁRCS a. Inárcs b. Szent György с 1263*, 1332**, 1427*** írod.: Bártfai Szabó 1938. 47. reg.: „1263. István ifjabb király az Inarch faluba való Tamás, Pál, Feney és Omb, a fej érvári királyi várhoz tartozó jobbágyokat,... a tisztes jobbágyok közé emeli. " Bár Györki család már 1361-ben is előfordul, de ez nem köthető biztonsággal a mai Hévizgyörkhöz. A falura és a templomra vonatkozó okleveles adatok számos munkában keverednek, mivel egy kb. 30 km sugarú körben három Györk létezett a középkorban, Vámosgyörk, Hévizgyörk és Galgagyörk. Részletesebben 1. Tari 1989.13-15. 75