Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Tari 1993.11-26.: A templomot Kővári Klára tárta fel 1991-ben. A félköríves szentélyzáródású, téglalap alakú hajóval épített templomhoz bővítés nem csatlakozott. Az alapozás lapos, nagy méretű kötés nélküli kőlapokból állt, amelyet szinte teljesen kitermeltek. A templom körüli temetőből 31 sír került napvilágra. A templom építésének és a temető használatának az Árpád-koron belüli finomabb korhatározása a rendelkezésünkre álló adatok alapján nem lehetséges. (52. kép) GÖDÖLLŐ - MÁRIABESNYŐ, 2. LH. a. Besnyő c. 1345* írod.: Chobot 1915. 204.: „Hogy ott egykoron helység állott, azt nemcsak az idézett okmányok és a hagyomány tartotta fenn, hanem bizonyítják a kapucinus kolostor építése alkalmával feltalált épületromok is. ) Odrobenyák. Gödöllő hajdan és most. 70. " Marosi 1991. 43-45.: 1759-ben a lorettói Szűz Mária templom alapozásához végzett földmunka során került elő egy csont Madonna szobrocska, melynek előkerülését csodának tartották. Tudták ugyan, hogy a besnyői határban a középkori templomrom területén dolgoznak, mégis isteni csodát láttak a szobor felbukkanásában.

86 A szerző a csontszobor korát stíluskritikai vizsgálattal a 14. század első felére helyezi. A Madonnaszobrot jelenleg a máriabesnyői kapucinus templom főoltárának közepén őrzik. (8. tábla, 3. kép.) Varga 1997. 50-51.: 18-20. századi történetét 1. itt részletesen. 1345*: Györffy 1998. 510.: ,, 1345-ben Lajos király Nelepcsi Jánosnak adta. Gödöllő határosa (1352). " Gödöllő határában keletre található. A török kor legelején elpusztulhatott, mert nem szerepel a török összeírásokban. Mai előnevét a 18. századi kolostorról kapta. GYÁL a. Galan, Gyál b. Szent György с 1258*, 1323**, *** írod.: Csánki I. 1890. 28. és Bártfai Szabó 1938. 196. reg.: „1323. A budai káptalan előtt a néhai Werner budai bíró leánya Klára és menye Agna rokonaik... beleegyezésével Gyalan (Galan) Pest megyei birtokot, ahol Szent György-temploma áll, és amelyet... Póka fiai Mihály és János adtak el We mernek, 80 ezüst márkáért eladják.... Átírva és megerősítve 1324. január 21-én. " Káldy-Nagy 1985. 273-274. 211. sz. birtok. A 16. századi török összeírásokban pusztaként szerepel. Kubinyi 1973. 33. és Györffy 1998. 518.: 1258-ban 1 fertó híján 2 márkáért adják el Gyál kis részének a felét. Ekkor említik először a falut oklevélben. 1332-34-ben határát leíratták. A szerző szerint ez azonos a zsidói premontrei prépostság maradványaival, de ez feljebb, a vácegresi határban keresendő. 73