Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

BEVEZETÉS Ebben a könyvben a mai Pest megye és a mai Budapest közigazgatási területén elhelyezkedő összes középkori templomra vonatkozó írott és régészeti forrás, irodalmi és térképészeti anyaggyűjtés eredménye olvasható.

1 A középkori Budán és Pesten található egyházak azonban nem szerepelnek munkámban. Mivel a Pest megyei középkori írott források, s az ezekből kiszűrhető egyházas helyek története számos munkában fellelhető,

2 azonban a Pest megyei középkori templomok összegyűjtése még nem történt meg, így ennek elvégzésekor a hangsúlyt a történeti, egyháztörténeti, régészeti, művészettörténeti, helytörténeti, nyelvészeti adatok „összedolgozására", azonosítására, a templom és a település, a patrónus első írott előfordulására és az egyház rövid középkori történetére, a templom műrészleteire helyeztem. Munkám célja nem kimerítő művészettörténeti elemzés, ám ehhez a továbbiakban kiinduló alapot adhat. A fenti célkitűzések miatt a templom körüli temetők nem képezik munkám tárgyát, az irodalmi hivatkozásokból azonban ezek nyomon követhetőek. A mai Pest megye területén négy volt járás, a budai, szentendrei, szobi és váci járások régészeti topográfiája már napvilágot látott.

3 A régészeti topográfiai munkálatok, illetve a terepbejárások folytatásától még további templomos lelőhelyek előkerülése várható, így a templomok gyűjtése még most sem tekinthető befejezettnek. Adataim tehát nem egyenlő részletességgel szólnak az egész megye területéről. Ennek ellenére az az országosan közismert tény megyénkben is kimutatható, hogy lényegesen több településnek és templomnak a régészeti nyoma fedezhető fel, mint ahányról írott forrással rendelkezünk. A munka kezdetén a hangsúlyt a falusi templomokra helyeztem, mivel mind a magánegyházakat, mind a szerzetesi templomokat, kolostorokat több helyen feldolgozták (pl. Zsámbék, Kánai apátság, Budaszentlőrinc, Visegrád stb.) és a kutatás is nagyobb figyelmet szentel a királyi és egyházi központok, monostorok emlékeinek, mint a szegényebb néprétegek hitéletének, művészetének. Mivel esetenként - az írott források hiánya miatt - sem a plébániafunkció, sem az egyházi jogállás, sem a templom kora, sem a műrészletek alapján nem lehet elkülöníteni a magánegyházakat a falusi templomoktól, vagy a falusi templomból kialakuló mezővárosi templomot, stb. ezért a teljességre törekedve kibővítettem a templomok körét az összes Pest megyei középkori templomra. A mai Pest megye területén összesen 373 középkori egyházra sikerült írott, régészeti, irodalmi adatot találnom. Az anyaggyűjtés tartalmazza tehát a falusi, a nemzetségi, 1 A középkori templom adattár egy rövid, táblázatos változatát 1996-ban adtam le a készülő Pest megye monográfia újabb kiadása számára, mely 1999. januárjáig még nem jelent meg. Jelen kéziratot 1999. nyarán zártam le. 2 Galgóczy 1877, Chobot 1915, Bártfai Szabó 1938, Szarka 1940, Pest megye MI. 1958, Acta 1980, Bakács 1982, Káldy-Nagy 1985, Kéringer 1997, Varga 1997. stb., valamint a budai-szentendrei és a szobi-váci járások régészeti topográfiái: MRT 7. és 9. kötet 1986,1993. stb. MRT 7. és 9. kötet, 1986, 1993. További területek régészeti terepbejárása is elkészült, így az aszódi és a gödöllői járás, illetve egy-egy település határa Szentlőrinckáta, Tápiógyörgye, Tápiószele, Vecsés is késznek mondható, az okleveles és irodalmi anyaggal történő összevetésük, a teljes feldolgozásuk azonban még a jövő feladata. 5