Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

során közvetlen környezetéből kiemelkedő kis dombon sok pelyvás téglatöredéket, habarcsot és néhány embercsontot találtak. DOMONY - EVANGÉLIKUS TEMPLOM, 13. LH. a. Domony? C.1284*, 1702** írod.: Ferenczy 1844. 40-41.: „1702-ben még látszottak valamelly régi Templom omladozott falai, mellyet azután a Evangelicusok meg igazítván templomnak használtak. " Pest megye 1.1958. 328-329.: Az 1721. évi canonica visitatio helyreállítottnak és evangélikusnak mondja. Az elpusztult r. k. templom romjaiból építették (javították?) fel. Káldy-Nagy 1985. 212-213. 152. sz. falu. A 16. században lakott hely. Bíró 1970. 96.: 1450-ből ismer egy templomra vonatkozó adatot Domogyból, ahol Szent Domonkos oltárképről tud. Mivel az adat forrására nem hivatkozik, így csak érdekességként közlöm. 1284*: Györffy 1998. 515. DÖMSÖD - ACSÁDEGYHÁZA PUSZTA a. Acsádegyháza с 1291* írod.: Bártfai Szabó 1938. 805. reg.: 1454-ben már puszta. „1454. augusztus 22.... Rozgonyi János erdélyi vajdát, Rájnaldot és Ozsvárt ellentmondás nélkül bevezette Demsed fehérmegyei birtok és tartozékai: Kerezthwr, Agy ágas, Peresthelek és Achaadegyhaza puszták birtokába, amelyek egykor Csepelszigethez tartoztak, majd Zillei Ulrik gróf kapta, ő pedig a Rozgonyiaknak adta. " Káldy-Nagy 1985. 58. 4. sz. birtok: Demsöd falu birtokaként és lakatlanként írták össze 1559- és 1562-ben Acsaiegyház és Keresztúr pusztát. Achad, 1291*: Györffy 1987/a. 418. DÖMSÖD - DAB a. Dab b. Szent Márk? с 1092*, 1291**, *** írod.: Pest megye I. 1958. 332.: „Első alkalommal 1291-ben mint 'Dob' földje szerepel Dömsöd határjárásában (Gárdonyi, I. köt. 272-273). 1313-ban 'Paulus de Daby' királyi emberként a budai káptalan emberével bejárta Pereg határát (ZsO I. köt. 156-159). Templomot innen nem ismer. Bakács 1982. 226. reg.: A budai káptalan jelentése Dömsöd határjárásáról. „1291. juh 26.... Végül észak felé újból két határjelig megy, amelyek Szt. Márk templom tornya mellett vannak s amelyek egyike Dob határa s innen a határ visszatér a dunai révhez ". Pesty 1984/a. 98-99.: „Kavicsos, a község alatti kertek mellett jelenleg szántó föld, de szántás alkalmával meg most is sok tégla kavics és kövek találtatnak ott, melyről vette nevezetét, régiek hallomása szerént ott kápolna volt. " Káldy-Nagy 1985.198-200. 140. sz. falu. A 16. században lakott hely. 58