Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Horváth 1980.189. reg.: Plébánosát említik 1462 körüli oklevélben. Káldy-Nagy 1985.194. 137. sz. falu. 1546-még lakott, később elhagyott település. MRT 9. kötet 1993. 71.: Első hiteles említése csak 1389-ből ismert, az 1319. évi oklevél nem Csővárra vonatkozik. Templomos hely volt. A középkori templom körítőfalát 1984-ben megtalálták. Varga 1997. 94.: A szerző elfogadja Bakács 1982. 359. kérdéses adatát, pedig Bakács a regeszta közlésénél felhívja a figyelmet arra, hogy az 1319. évi oklevélben szereplő Csővár (Cheewar) vonatkozhat a Közép-Szolnok vármegyében fekvő Csehvárra. (43. kép) DABAS a. Dabas b. Szűz Mária с 1264*, 1282**, *** írod.: Ferenczy 1844. 39-40.: „A. Dabason a' régi Kathol. Templom' düledékei 1733ban még meg voltak, a' föld abroszon is ki van metszve a' puszta Templom Nktfelé". Reiszig 1910. 32-33.: Dabas határában egy pusztatemplom omladékait említik. Bártfai Szabó 1938. 50. reg.: „1264. október 14. IV. Béla király az általa alapított, boldog Leustachról nevezett csúti monostornak a Csepel-szigeten és Pest megyében birtokokat adományoz,... (köztük) Dabas falu" is szerepel. Ugyanez Bakács 1982. 90. reg. Genthon 1951. 336.: „romjai a határban. A török időkben pusztult el. " Pálóczi 1974. 89.: A templomnak megtalálta a felszíni nyomait az M 5-ös műút keleti oldalán, a vasútállomás közelében, „templomra utaló habarcsos kőtörmeléket és embercsontokat figyeltünk meg a domb magasabb részén... a domb D-i végében a temető szélén 6-8 sírt elpusztítottak'''.

75 Pesty 1984/a. 138.: Egy szántóföldön említi a pusztatemplomot. Káldy-Nagy 1985. 200-201. 141. sz. falu. A 16. században végig lakott hely. 1282**: Györffy 1998. 514.: „A század elején Péter comes fiainak nagyapja 3 hold földet adott az itt létesített Sz. Mária templomuknak, s 1282-ben a rokonok ezért pereltek". Lelőhelyünk feltehetően azonos a Dabas - Pusztatemplom néven ismert lelőhellyel. DABAS - GYÓN a. Gyón с 1264*, 1417** írod.: Pest megye 1.1958. 409.: A 16. század végén elpusztult. A község mai helyén kisebb erdőfolt mellett említenek középkori eredetű épületmaradványokat, köztük templomromokat. Bakács 1982. 1329. reg.: 1417-ben egykor néhai Szenterzsébeti Mykcs bán és felesége zálogtulajdonát „Födémesi János fia Miklósnak adják fenntartva a birtokon levő templomra vonatkozó kegyúri jogukat. " Pesty 1984/a. 148.: A régi templom a falu alsó, délkeleti részén volt. 1864-ben úgy tudták, hogy köveiből szélmalmot és a földesúrnak házat építettek. CKM A 2037/83. és Kovács László helyszínelése 1973-ban: CKM A 1326/76. 55