Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

írod.: Bakács 1982. 1530. reg.: „ 1434. A budai káptalan előtt Patadi Fábián fia László, az óbudai apácák Chegled községbeli officialisa panaszt emel Nyarasapathy-i Sebestyén fia Miklós és fiai, László és István ellen, mert Chegled területén levő Bessenyew-eghaz, Teretheghaz, Teglaeghaz és Keweghaz nevű prediumokat elfoglalták. " Helye pontosan nem lokalizálható.

64 CEGLÉD - KŐHALOM a. 1794* d. Árpád-kor írod.: Hídvégi 1984. 113-114.: A húszas években kitermelték a templom alapozását „ látták Tóth Imrét amint embercsontokat és darázsköveket emelt ki. " Tari 1995. 127-128.: 1794-ben a Kő Halom bérlőjét említik. 1980 körül több sírt kibontottak a TSz dolgozók. 1990-ben a régészeti feltáráskor már csak a templom körüli temetőből tudtunk feltárni 14 sírt. A dombtető legmagasabb részéből legalább 1 méter az erózió folytán lepusztult, itt feltáráskor 20 cm mélyen már a bolygatatlan altalaj jelentkezett. 1996 tavaszán a földtulajdonos - bár tudta, hogy a kis domb régészeti lelőhely - az egész dombot eldózerolta, feltöltéshez rögtön el is hordva a termőföldet. Mire tudomást szereztünk róla, már az Árpád-kori temető teljes pusztulását tudtuk csak megállapítani.

65 (CKM Régészeti Adattár) CEGLÉD - KÖVESPART d. Árpád-kor írod.: Részletes irodalmat 1.: Tari 1995. 131-133.: A húszas években a ceglédi múzeum végeztetett itt ásatásokat, amikor 112 temetkezést tártak fel. 1987-ben a templomnak már az alapozását sem sikerült megtalálni a meredeken leszakadó partfal szélén. A mély részen talált hatalmas méretű réti mészkövek és a többrétegű temető azonban egyértelműen utalnak a templom létére. 1987-1990 közt a templom körüli temető legveszélyeztetettebb részén 266 sírt tártunk fel. CEGLÉD - MADARÁSZHALOM d. Árpád-kor Méret: * kb. teljes h: 14,7 m, sz: 8,9 m Tájolás: *ÉK-DNy52° írod.: Topái 1972. 78-81., Hídvégi 1984. 110-111., valamint Tari 1995. Í28-130.: A templomot és a temető egy nagyobb részletét (201 sírt) Topái Judit tárta fel 1968-ban. Az épület alaprajza bizonytalan, bár a szerző félköríves templomot szerkesztett a'megtalált törmelék alapján. Ezt csupán feltételesen lehet elfogadni. (37. kép) ' Elképzelhető, hogy a Kőegyház a Cegléd-Kőhalom néven fennmaradt templom lelőhellyel azonos. 5 A temető legszélén, a lapos részen találtunk néhány bolygatott sírt. A feltárt sírok száma a domb elhordása után talált sírokkal együtt mindössze 22-re emelkedett. 49