Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
Matuz 1992. 22-23.: Rómer Flóris készített feljegyzést 1864-ben a templomról. A 18. században átépített templomban ma is látható a középkori templom tornya a befalazott román ablakokkal és gótikus kapuverettel. 1259*: Györffy 1973. 311. és Györffy 1998. 512-513. Lakatlan föld volt, amikor az apácák 1259-ben megszerezték. BUDAPEST XVI. KER. - RÁKOSSZENTMIHÁLY a. Szentmihály b. Szent Mihály c. 1327*, 1335*, *** írod.: Chobot 1915. 215.: „1335-ben már 'possessio' volt a nyulakszigeti apácák és a kalocsai érsekség birtokában. } Akkoron temploma s amint a Czinkotánál mondottakból kitűnik, plébániája is volt. 3) A templom alapfalait 1864-ben körülszántották, de későbben eltűntek ezek is. 2) Fejér. Codex Dipl. VIII/IV. 117. VIII=VII. 270. - 3) Egyháztört. Emlékek. I. 132. - 4) Forster. Magyarország műemlékei. II. 634. " Bártfai Szabó 1938. 237. reg.: „1335 március 17. A budai káptalan jelenti I. Károly királynak, hogy a Parda-i Jakab fia Pál és a szigeti apácák közt Pard és Scenthmichal határai miatt folyó perben a február 10-én kelt parancsára Chemer-i Péter királyi emberhez Jakab kanonokát rendelte, akik a környékbeli nemeseket összehíván... megtartotta a határjárást. " Györffy 1973. 311.: „Mivel Cinkota mellett említik, s ezt is a Rákos-patak, valójában a Szilas-patak partján, könnyen azonosítható az apácák XIV. századi falujával, amely templomáról Szentmihály nevet kapott (Rákosszentmihály)." Valamint Györffy 1998. 558.: 1327* Melis 1983. 44.: A 13. században és az egész középkoron át jelentős településnek tartja. Régészeti leletet Rákosszentmihályról csupán egy friesachi denárlelet jelent (23. o.), ehhez képest a 69. oldalon (és 205. Ij.-ben) a táblázatban felsorolja Szentmihályt a falvak közt, első okleveles említésének Bártfai Szabó nyomán ő is 1335-öt ismeri, azonban régészeti lelőhellyel nem azonosítja. Káldy-Nagy 1985. 582-583. 540. sz. falu. Cinkota falu közelében pusztaként írják öszsze, a 16. században elhagyott hely. Matuz 1992. 22.: Rómer Flóris járt a lelőhelyen 1866 körül. „Sz, Mihályi puszta templom alapja...mint az alagi.... A puszta Sz. Mihályi templom alapját már 1864-ben körülszántották. Alakjára nézve az Alagihoz hasonlított. Haliam Gödöllőn (?) Lies Családnál. " BUDAPEST XVII. KER. - RÁKOSCSABA, CSABAI ÚT, REFORMÁTUS TEMPLOM a. Csabarákosa, később Csaba с Csabarákosa: 1067 körül*, Csaba: 1309*, (1317**? 48 ) 1317**?: Varga 1997. 75-76. Bár a szerző a Magyar Történelmi Tárra hivatkozva ismerteti az 1317. évi oklevelet, melyben I. Károly király Göd, Sződ és Keszi birtokokkal együtt adományozza Csaba birtokot Szécsi Péternek, azzal a kikötéssel, hogy a római (?) kápolna helyén épült kis templomot köteles kijavíttatni, a hivatkozott műben nem találtam meg az idézett adatot. 38
