Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
denféle sárga és vörös vonalak közt a régi festésnek nyomai föltűnnek, bár a 13 ' magas bolthajtás alatt védve valának. ...A déli oldalon a boltívmező vörösbarna vonalakkal van foglalva, és az itten még épen álló csúcsíves ablakon át is hasonló vízszintes vonal látszik, azonban a záradék felé eső mezőnyön alul, mintegy négy malomkerék tűnik fel, sárga fogazattal és a távolban kisebbedve, mit mind nagyon zavarosan lehet az egészen romlott falon kivenni, miért is a festésnek az építménnyel való egykorúságát bajos meghatározni, bár az általános divat miatt fel lehet tenni, hogy ezen istenháza sem nélkülözte a festészeti díszítést." Arányi 1876-ban jelentéseket és rajzokat készített, ami egészen más képet mutatott, mint Rómer leírása. Lócsy E. feltételezi, hogy a patakparton talált római őrtorony részben azonos a pusztatemplom szentély tornyával. Az újabb kutatások 9 Kissing középkori falu templomának tartják a romokat. 1132*: Györffy 1998.530. és 658-659. BUDAPEST III. KER. - BÉKÁSMEGYERTŐL ÉSZAKRA a. Kissing с 1326* d. Árpád-kor írod.: Garády 1950. 437-444.: Garády Sándor a feltárt egyenes szentélyzáródású, téglalap alakú hajóval épített templomot egy közelebbről meg nem nevezett 18. századi térkép alapján Kálóz (Kalász) falu templomával azonosítja. 40 Györffy 1973. 317.: „A mai békásmegyeri határ északkeleti sarkában, ott ahol a budakalászi patak a Dunába torkollik, egy XIII. századi pusztatemplom romja emelkedik. XVIII. századi térképeken Kissing templomaként van feltüntetve.... Árpád-kori múltjára enged következtetni, hogy 1326-ban faluként említik. " Káldy-Nagy 1985. 371. 310. sz. birtok. A 16. században puszta. Matuz 1992. 18.: A Rómer féle békásmegyeri romtemplomot az újabb kutatás Kissing templomának gondolja. L. fentebb Györffy azonosítását, valamint 1. Békásmegyernél a részletes templomleírást. 1326*: Györffy 1998. 643. BUDAPEST III. KER. - FEHÉREGYHÁZA a. Fejéregyháza b. Szűz Mária с 1296** d. gótikus Méret: * teljes h: 44 m, hajó sz: 5°2 ' (=10,11 m 41 ), falv: Г (=1,89 m), szentély h: 8° (=15,17 m), sz: 4° (=7,5 m 42 ), diadalív vastagsága: 5° (=9,4 m), nyílása 2°2' (=4,42 m),falv: 3 ' (=94 cm). A kereszthajó a diadalívtől 5°-nyira (=9,4 m) Györffy 1973. 317. L. Budapest III. ker. - Békásmegyer lelőhelyet is. Az alaprajzról visszamérve: 14 m. Az alaprajzról visszamérve: 10,4 m. 31
