Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Lőrinc-kápolnával, építési idejét a 13. század 2. negyedére, 13. század közepére helyezve. 2. - Az első kolostort a 14. század elején építhették, amikor először használhatták a korai kis kápolnát, majd később azt körbeépítve alakították ki első kolostortemplomukat. Az új szentély hosszabb és szélesebb volt a réginél, a nyolcszög öt oldalával záródó formával, a külső sarkokon átlós helyzetű támpillérekkel megerősítve. Valószínűleg ez is bordás keresztboltozatot kapott. Az új szentély felépítése után fokozatosan bonthatták el a régi szentélyt. Az új templomhajó ferde, szabálytalan helyzetű. 3. - A következő nagy átépítés a 14. század utolsó negyedében kezdődött és 1403-ban már készen állt. Uo. 19.: Az „új templom a korábbi, 1300 körüli templom déli oldalán épült fel közvetlenül. A háromhajós hosszházhoz keleten hármas szentélyfej kapcsolódott. A kétszakaszos főszentély a nyolcszög öt oldalával záródott, sarkait átlós helyzetű támpillérek erősítették. A mellékszentélyek rövidebbek, csak egyetlen boltmezőből álltak,... A hosszházat négy pillérpár tagolta öt szakaszra, " A főhajó nyugati felében karzat állt. A régi templomból alakították ki a Remete Szent Pál kápolnát, amelyben az alapító ereklyéjét őrizték. 4. - A 15. század végén bővítésekkel és átalakításokkal változtattak az épületegyüttes képén. Budai Kovács Márton a déli mellékszentély keleti sarkához igazodóan egy kápolnát építtetett. 1486-1492 közt átépítették a Remete Szent Pál-kápolna szentélyzáródását is, valószínűleg új, talán csillagháló-boltozatot kiképezve ezáltal. 5. - A 16. század elején a gótikus templom szentélyét meghosszabbítják kelet felé, a mellékszentélyeket részlegesen elbontva. (18. kép) Györffy 1998. 701.: „Buda mellett a Keszi felé fekvő előhegyen állt egy Sz. Lőrinc-kápolna, melyet Ladomér érsek 1290 e. egy remete gondjaira bízott, majd 1290-ben viszszahelyezte a veszprémi püspök joghatósága alá. Lőrinc pálos generális (1300-25) építette ki a monostort,... Alapfalait Budapest II. ker. Budakeszi út 93. alatt tárták fel. (Bp. műeml. II. 183-92.) " BUDAPEST II. KER. - FELHÉVÍZ

30 a. Felhévíz, Szentháromságfalva b. Szentháromság с 1187*, 1332**,*** d. 12. század közepe után Méret: teljes h: 58,6 m, sz: 13 m. Tájolás: *K-Ny 86° írod.: Bártfai Szabó 1938. 224. reg.: „1332 május 23. Visegrád. Erzsébet királyné a felhévízi Szentháromság-egyház temetőjének fala mellett levő mészárszék jogát, miután Imre mester (Becsei?) és Péter budai polgár özvegye igazolták, hogy mindketten vétel útján szerezték, köztük megosztja. " Gerevich 1971. 24.: Királyi alapítású egyház, melyet bizonyosan a tatárjárás után építettek. A templomot Supka Géza tárta fel 1906-ban. Az egyhajós templomnak nincs külön tagolt szentélye. A szentélyrész ugyanolyan széles, mint a hajó, és a nyolcszög háGyörffy 1998. 616-617. oldali térképén váralja településnek veszi Felhévízt. A közölt alaprajzán visszamérve más adatokat kaptam: ^toronnyal együtt a teljes h: 52,19 m. 27