Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

feltételezése szerint a templomból származhatott. Garády kiemeli az 1390. évi oklevél alapján, hogy a Szent Lázár templom nem Lógod község temploma volt.

24 (16. kép) BUDAPEST I. KER. - KELENFÖLD, SZENT GELLÉRT TEMPLOM

25 a. Kispest, Kelenföld b. Szent Gellért c. 1223 körül*, ***, 1236** Méret: hajóbelső sz: 8,13 m, h: 10 m, szentély 5 x 5,5 m,falv: 1,25-1,5 m. A szentély K-i alapfala 1,85 m széles. Tájolás: ÉK-DNy 79° írod.: Garády 1943. 184-193.: Garády Sándor tárta fel 1937-ben a Rudas-fürdő átalakítási munkálatai során. „Egy egyhajós, egyenes záródásos szentélyű, kisebbszerű templom maradványaira... bukkantunk.... A hajó és a szentély falazata nincsen egymással kötésben, tehát mind a kettő külön-külön épült. A hajó déli oldalán egy szintén külön épült toldalék falmaradványára akadtunk... Valószínűleg itt volt a templom bejárata s ez a toldalék az előcsarnok lehetett. " A szentély keleti sarkain átlós irányú támpillérek alapfalait találták. A diadalív alatt beugró alapozást dokumentáltak. Garády a szentély fölött a tekintélyes szélességű falvastagság miatt tornyot feltételezett. A templomon belül és kívül egyaránt találtak sírokat.

26 (17. kép) Lócsy 1967. 200-206.: 1965-ben egy kisebb szondázó ásatást végzett Lócsy Erzsébet a szentély DK-i sarkánál. Ezidőre a templom nyugati fele már elpusztult. Megállapította, hogy a kő alapfal sokkal sűrűbben rakott volt, mint a vastag habarcsönteten álló felmenő fal. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem egy időben építették az alapot és a felmenő falat. Az alapozást római korra, míg a felmenő falat középkorra keltezi. A feltárt DK-i támpillér kb. 2 m hosszú volt és eredetileg kváderrel burkolták. Lócsy nem fogadja el az épület Szent Gellért templommal történő azonosítását, szerinte itt a Szent Erzsébet kórház és templom állt. Ennek bizonyítékát a Csánki által részletesen elemzett 1459. évi pesti Széna piacon álló házakra vonatkozó oklevélben látja. KMTL 1994. 543.:

27 A 13. század első felében német és szász hospesek telepedtek a jobb parti Kisebb Pesten (Minor Pest), amelynek plébániáját Szt. Gellért tiszteletére szentelték. Györffy 1998. 573.: Azon a helyen ahol Gellért püspököt megölték „utóbb királyi kápolnát emeltek Sz. Gellért tiszteletére, ez lett Kispest, azaz Kelenföld plébániatemploma. ... A Sz. Gellért plébániatemplom a mai tabáni templom körül állott. A XIII. sz. másodikfelében kezdték a mai Gellért-hegyet Sz. Gellért hegyének nevezni (1276).... 1236ban IV. Béla a bélakúti ciszterci monostornak adta a kispesti, ill. kelenföldi Sz. Gellértegyház kegyuraságát dézsmáival és két kápolnájával Sasadon és Őrsön, melyek közvetA templom első írott említését 1355-ből ismeri. (Anjou-kori Okmánytár VI. 398-401. 256 sz.) Azonban az okmánytárban az idézett helyen ezt nem találtam, Bártfai Szabó 1938. 342. reg. sem tud róla. 25 Györffy 1973. 307., Györffy 1998. 616-617. oldali térképén váralja településnek veszi Kispest-Kelenföldet, hasonlóan Szentistvánhoz és Szentpéterhez. Egy 11. századi kerubfejes homlokzatdísz is került itt elő. Garády 1943.188. 27 Kubinyi Andás: Pest. In: KMTL 1994. 543. 25