Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

pén látni egy templomrom maradványait, melyek keletelve vannak. A szentély záradéka egyenes, belül 23' mér, míg hossza 29'6" - a hajó szélessége 32'6", hossza 45'6", a falak 4'3" - 3'2"-nyiak. A szentély szögletein rézsút 4'9" vastag támfalak nyúlnak ki 6'8"-nyira, hasonlólag a hajó mind a négy szögletén ugranak ki délnek és északnak 6'8", a nyugati falból pedig d-k és é-ny 4'7"-nyi támfalak. A nyugati falon nincsen be­járás, a fal pedig e helyen 1 1/1° magas, hasonló magasságú még a többi fal is, kivéve a délit, mely csak ¥2° -re emelkedik. Az anyag terméskő, a ragasz sok kaviccsal van kever­ve."... A jegyzetlap hátoldalán a következő szöveg található: „'Templomfundamentum Albertfalván a Nádorkertnél'.... Genthon és Zakariás megemlítik, hogy a XIV-XV. sz-i templomot Nagy Tibor azonosította 1941-ben, azóta be van temetve. " (9. kép) BUDAPEST - MARGITSZIGET, NŐI DOMONKOS KOLOSTORTEMPLOM a. Nyúlsziget, Boldogasszony-sziget, Budai sziget stb. b. Szűz Mária с 1253 körül** d. Árpád-kor Méret: *teljes külső h: 69,4 m, sz: 15,5 m. Szentély külső h: 31 m, sz: 11 m. Tájolás: *K-Ny ! írod.: Feuerné Tóth 1955. 21-24.: Az északi kolostorkert mellett elhelyezkedő templom hosszúszentélyű, egyhajós. Az egyenes záródású szentélynél a hajó alig szélesebb. Leg­korábbi formájában a szentély keresztboltozattal, a hajó egyszerű famennyezettel volt fedve. A templom főbejárata az északi oldalon volt, a hívek ezt használhatták. A kolos­tor felé a déli oldalon három további bejáratot alakítottak ki. A hajó nyugati végéhez építették a templom tornyát. Négyszög alapú alsó részéhez feljebb nyolcszögű torony­test kapcsolódott. A templom szentélyébe temették el Árpádházi Szent Margitot. A szentély keleti falának közepén volt a Boldogasszony főoltár. A templomot a 15. szá­zadban, 1409 után bővítették, ekkor a szentélyt kelet felé meghosszabbították és a nyolcszög három oldalával záródó formát építettek, valamint néhány lépcsőfokkal a padlózatot is megemelték. Ekkor a hajóban a famennyezetet kicserélték hálóboltozatra, ami miatt a belső támpillérek számát is megnövelték. A következő átépítés a 16. szá­zadban történt. Ekkor a hajó nyugati végében oratóriumot alakítottak ki. (11-12. kép) Pest megye I. 1958. 70.: „A tatárjárás után alakult egyházi intézmények közül a megye életében a legnagyobb szerepet a margitszigeti dominikánus apácakolostor játszotta. Alapítása összefüggésben áll a budai és visegrádi új várak felépítésével, ezek voltak hi­vatva védelmezni a Margit hercegnőt és a jórészben előkelő családok tagjaiból kikerülő apácákat befogadó kolostort a még mindig fenyegető tatárveszedelem ellen. IV. Béla bőkezűen megadományozta az apácákat". Gerevich 1973. 377.: 1838-ban ástak először a kolostor helyszínén. Egy halotti koronát találtak ekkor. A 13. századi szentélyzáródás helyén több sor kőkeretes kirabolt sír ke­rült elő. Számos márvány dombormű töredék is napvilágra került, mely valószínűleg Árpád-házi Szent Margit síremlékéhez tartozott, akit V. Istvánhoz hasonlóan itt temettek el. Györffy 1973. 320.: A pápa a kolostort 1257-ben kivette az esztergomi érsek jogha­tósága alól és közvetlenül az apostoli szék tulajdonába fogadta. Ez a legnagyobb egyhá­zi kiváltságot jelentette. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom