Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
templom eltér a keleti tengelytől és ÉK-DNy-i tájolású. 371 Mindez ugyanakkor a középkortól a legújabb korig megmaradó ceglédi birtokhatáron belül, illetve a határvonalon elhelyezkedő templomoknál figyelhető meg. De ez a jelenség megfigyelhető a tőle délre található Nagykőrös környéki falvak templomainál is. 372 Az 1290-es ceglédi oklevél az egyházi jogállás kérdését nem érinti. Mivel nem találtunk a templomok belsejében középkori temetkezést, ami pedig gyakran előfordul magánegyházaknál, ez is alátámasztani látszik a nem magánbirtokosokra történő következtetést. Mint fentebb szó volt róla, a templomba való temetkezés joga megillette a templom kegyurát és családját. Ez természetesen nem lehet döntő, csak halvány érv. Amennyiben Cegléd környéke a 12-13. században is királyi birtok volt, mint az esetleg feltételezhető az 1358. évi adományozó oklevélből, amelyben a „régtőlfogva királyi birtok" adományozását 373 vetették papírra, úgy felvetődik a lehetősége, hogy ezért lehetett a birtokon egységes a templomok tájolása és a félköríves szentélyforma. Összecseng ez a feltételezés Györffy György véleményével, aki szerint Pest megye jelentős része, azaz 2/3-a az Árpád-korban királyi birtok volt. 374 Ez lehetne a magyarázata a Cegléd körül sűrűn, hasonló tájolással és szentélyformával elhelyezkedő Árpád-kori templomoknak. A birtoktömb szomszédságában, attól északra elhelyezkedő feltárt templomok tájolása (Tápiógyörgye, Nagykáta) viszont K-Ny-i, amely más birtoklási módra utal. Ez a feltételezés további kérdéseket vet fel. Megfigyelhető-e hasonló tájolás más, bizonyosan királyi építtetésü templomoknál? Ez a vizsgálat még a kezdeti lépéseknél tart, de az már most kijelenthető, hogy a fontosabb királyi központok székesegyházainál zömmel EK-DNy-i tájolást találunk! 375 Amennyiben az egyházi jogállás tekinthető kiindulási alapnak az egyházak bizonyos hasonlóságában, akkor ez maga után vonhatja azonos megrendelő valószínűsítését. Mivel az egyházak kialakításában komoly eltérések is fennállnak (alapozástechnika, méret stb.), úgy ez talán szélesebb időtartam felölelését jelentheti. Ez azonban megkérdőjelezi a korábban feltételezett azonos építőmesterjelenlétét. Tehát az elv - pl. a templom kitü371 Tari 1995. 146. 372 Tari 1995. 142., 146. ' Tari 1995. 65. 146. 1358-ban Pál gurki püspöktől váltotta vissza a birtokot I. Lajos. Praunspeck (Jegerndorfí) Pál, előbb nyitrai főesperes, majd 1351-ben lett gurki püspökké. Nagy Lajos király 1352 körül ajándékozhatta Pálnak királyi birtokát, Ceglédet. Pál politikai szerepe megcsappant s Avignonba ment. Ekkor zálogosította el Ceglédet Wolfing gróf és budai lakos vejének, Miklós budai esküdt polgárnak 1000 arany forintért. Pór 1905. 693, 710-711. Tehát 1352 körül a király, mint saját birtokát adományozta el elsőrangú emberének. Ez Cegléd birtok értékét is jelentősen emeli, hiszen Pál volt Lajos király pápai követe, egyik fő emberének számított, „végkielégítésként'''' valószínűleg értékes birtokot kapott. 374 Györffy 1998. 502. lie Pl. Eltér a keleti tengelytől észak felé az esztergomi Szent István protomártír templom 40°-al (MRT 5. kötet 1979. 93.), a székesfehérvári királyi bazilika 24°-al (Guzsik 1975.100.), a veszprémi Szent György kápolna 38°-al (uott), Kovács mérésénél csak 36°-al (Kovács 1964. 216.), az esztergomi és győri székesegyház 23°-al, a kalocsai 22°30'-al (Guzsik 1975. 97.). A kérdést tovább bonyolítja, hogy magánegyháznál is található ilyen tájolás pl. Zsámbék esetében. Egy külön tanulmányban lenne helye végigelemezni a Pest megyében előforduló tájolási adatok és a templomok építőinek vagy birtokosainak adatait, ezek esetleges összefüggéseit. 225
