Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

találtak feltáráskor Csévharaszton, Kemencén, Kisnémedi-Temetőben, Pilisi apátságban, Vác-Széke s egyházban, Visegrád-Királyi kápolnában. Idomtégla előkerült NagykőrösBoldogasszonyhalmon, Cegléd-Birincseken. A templom kelet-nyugati irányításának szokása A Pest megyei templomoknál egy szokatlan jelenségre lettem figyelmes, az egyházaknak több, mint 60 %-a ÉK-DNy-i tájolású. A nagy mennyiségben történő ÉK-DNy-i előfordulás miatt indokoltnak tűnik a templom tájolás kérdéskörének áttekintése, annál is inkább, mivel „A keresztény liturgia jelképekkel sűrűn átszőtt rendszere hosszú történetifejlődés eredménye. "

3 A templomok kelet felé irányítása ősi, misztikus hagyományon alapul. Kelet jelentősége más-más magyarázattal, de gyakran felbukkanó szimbolikus motívum. A Biblia keleten nevezi meg az Éden helyét. Kelet felé fordulva imádkozni sok antik vallásban elterjedt szokás volt. Antik felfogás szerint kelet a Jó székhelye. Az őskeresztények szimbolizmusában kelet jelentőségét az adta, hogy kelet felől várták Krisztus világvégi eljövetelét. A zsidók ezzel szemben kelet, azaz a jeruzsálemi templom felé fordulva imádkoztak. Egyes vélemények szerint az ember ősi tüz-kultuszával, a tüz - az örök tűz, a Nap - imádásával fíigg össze a szertartások alkalmával keleti irányba történő fordulás. A Nap vált a kereszténységben Krisztus jelképévé, akit a Világ Világosságaként, az Üdvösség és Igazság Napjaként tiszteltek.

35 A pogány napkultusz keresztény szimbolikába történő átvételét és meggyökeresedését követhetjük nyomon ebben a folyamatban. A kelet felé történő imádkozás vezetett el a templomok keleti tájolásának szokásához, mely a 3. században vette kezdetét.

356 Rómában és másutt is kezdetben a bejáratot keletelték, így a szertartás közben a pap tekintete nézett kelet és egyben a nép felé. Mivel a hívők tömegének teljesen hátra kellett fordulnia imádkozás közben, lassan a szentély keletelését kezdték előnyben részesíteni.

357 A 6. századtól már van adat arra, hogy pápai rendelkezés rögzítette templom építésnél a keletelést.

358 A bolygók és a Föld mozgásának figyelemmel kísérése a középkori ember világképének szerves részét alkotta, így történhetett például, hogy az egyházi ünnepek közül az egyik legfontosabbnak, a Húsvét dátumának a megállapítása is a tavaszi holdtöltéhez igazodik. Ali. századtól megszaporodnak a templom keletelésével, kitűzési szabályával kapcsolatos írások. Egy ИЗО előtt keletkezett liturgikus könyvben azt találjuk: „A templomok pedig azért fordulnak kelet felé, ahol a nap kél, mert bennük az Igazság Napját imádjuk, és úgy mondják, hogy keleten volt a Paradicsom, a mi hazánk is. "

359 Pierre de Roissy 1200 körül írt müvében azt írja: „A templomot kelet felé kell építeni, a napéjegyenlőségi napkeltével, nem pedig a nyári vagy téli napfordulóival szemben. "

360 Mint 354 Kovács 1964. 212. 355 Kovács 1964. 212-218. 356 Várnagy 1993. 302. 357 Várnagy 1993. 302. 358 Guzsik 1975. 95. Honorius Augustodunensis: A lélek ékköve, II. könyv, idézi: Marosi 1969. 33. 360 Pierre de Roissy: Az egyház tükre, idézi: Marosi 1969. 34. 220