Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
16 esetben nem dönthető el megnyugtatóan, hogy a sekrestye középkori vagy későbbi építésű, ezt csak régészeti feltárással vagy falkutatással lehetne tisztázni: Alsónémedi, Budajenő-Temető, Dunaharaszti, Főt, Ipolytölgyes, Kisnémedi-Temető, Kistarcsa, Monor, Penc-Felsőpenc, Perőcsény, Pilisborosjenő, Tóalmás, Túra, Váchartyán, Veresegyház-Fő u., Verseg-R. k. templom-ánál. A kétterü templomokhoz a sekrestyén kívül gyakran torony is csatlakozott. A toronyban elhelyezett harangnak fontos szerepe volt a közösség életében. Rendszerint a hajó nyugati oldalához építették, sokszor visszabontva a zárófalat, így bekötve a hajó falszövetébe. Árpád-kori torony meglétére utal egy 1291. évi oklevél, amelyben a Dömsöd-dabi Szent Márk tiszteletére felszentelt egyház harangtornyát említik, de ez ugyanakkor különálló harangtorony is lehetett. Biztosan az Árpád-korra keltezhető torony a Nagybörzsöny-Szent István templomnál, az egyik legszebb hazai falusi egyházunknál található. Míg a nagybörzsönyi templomot a 13. század első felében, a nyugati homlokzat előtt álló tornyot a templomnál később, de még e században emelték. A három emeletes torony második és harmadik emelete ikerablakokkal áttört. A Bernecebaráti-templomhegyi templom tornyát csak később építették a templomhajóhoz. Régészeti ásatáson tárták fel a szintén 13. századi torony alapozást Veresegyház-Ivacs lelőhelyen. A négyzetes alaprajzú torony a hajó nyugati zárófalához kapcsolódott. Az alföldi területeken az Árpád-korban a torony használatára csak közvetett utalásunk van. Gótikus, 14-15. századi tornyot azonban már több helyről ismerünk. Szentendre-R. k. templomnál már a 14. századból való a torony, mely három szintes, felső szintjén csúcsíves, középsőn félköríves ablakokkal. Hasonló korú a hajó nyugati oldalához kapcsolódó hévizgyörki templomtorony. Irodalmi feljegyzésből ismert emlék a monori (1465), tornyába befaragott évszámból a tápiósülyi (1498). Régészeti feltárás során találták meg a szigetszentmiklósi templom középkori tornyát. Mindközül eltér a különös elhelyezésű Bp. II. ker-Szajkó u.-i templom tornya, mivel a templom déli oldalán emelték. Különös, talán huszártoronyként elképzelhető az a szentély felett épített fatorony, amelyre irodalmi adatunk van Taksonyból. Elképzelhető, hogy a késő középkorban már létezett, mert 1702-ben úgy említik, mint ami összerogyott, ezért ugyanolyan újat építettek a helyére. Felmerült a lehetősége, hogy a Cegléd határában feltárt birincseki templomnak - a kis templomhoz képest feltűnően mély és masszív alapozása miatt - ún. befelé vont tornya volt. 350 A megye területén összesen 32 toronnyal ellátott templomról van tudomásunk. Ezek: Aszód-Szentkereszt, Bernecebaráti, Budakeszi-Belterület, Bp. III. ker. -Békásmegyer, Bp. I. ker.-Kelenföld, Bp. II. ker.-Szajkó u., Dömsöd, Fót-Ref. templom, Hévizgyörk, Isaszeg, Kemence, Kerepes, Monor, Nagybörzsöny, Nagymaros-R. k. templom, Ócsa, Perőcsény, Pócsmegyer, Pusztavacs, Szentendre-R. k. templom, Szigetszentmiklós-Háros, Szob-Belterület, Szokolya, Tápiósüly, Tököl, Túra, Úri, Vác-magyar város, Vác-német város, Ez a hajó nyugati zárófala fölött elhelyezkedő kis torony, mely alá nem volt feltétlenül szükséges külön alapozás készítése.Tari 1995. 46-47. Pest megyei adat Rádról, melyben 1702-ben jegyezték le egy egyházlátogatás alkalmával: „Homlokzatfeletti tornya téglából épült." Bár ez utóbbi esetben nem tudjuk építési korát, mint típus feltehető, hogy megjelent az Árpád-korban és továbbélt a falusi egyházi építészetben, mint huszártorony. 216
