Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

még elő Szent András, Szent Imre, Szent László és Szent Lőrinc. Az összes többi szent, illetve titulus lényegesen kevesebbszer, csak alkalmanként fordul elő. Anélkül, hogy mélyebben hatolnánk a patrocínium kutatás mélységeibe, mert ez igen messzire vezetne, néhány fontosabbnak tartott momentumot szeretnék kiemelni. Pest megyében megtalálhatóak a bizánci szentek tiszteletére szentelt templomok, de görög szerzeteseket is találunk, pl. Visegrádon. A keleti egyház szentjeit all. századi Magyarországon Mesterházy Károly szerint még keleti rítus szerint ünnepelték. Figyelmeztet azonban, hogy nem szabad minden bizánci védőszent esetében keleti rítusra is gondolnunk, ezt minden templomnál egyenként szükséges elemezni. Annak ellenére, hogy a bizánci szentek tiszteletét és kultuszát véleménye szerint keletről és nem a nyugati egyházon keresztül vettük át.

341 1221-ben Visegrádon még görögül zajlott az istentisztelet, ekkor a görög szerzetesek helyett latin nyelvűt kértek, mivel a lakosság nem értette őket.

342 Pest megyében előforduló bizánci védőszentek, azaz Szent Demeter, Szent Miklós, Szent György, Szent Kozma és Dámján összesen 25 esetben fordultak elő. Ez a teljes anyag 15,8 %-a. A harcos, katona szentekre (Sz. Demeter, Sz. György, Sz. Lőrinc, Sz. István király, Sz. László király, Sz. Imre herceg, Sz. Márton, Sz. Mihály,) 58 esetben bukkantam. A teljes mennyiségnek több, mint egyharmadát (36,7 %) tették ki. Hasonló eredmény figyelhető meg a patai (36,1 %), a szabolcsi (39,1 %) és a veszprémi főesperesség (34 %) templomainál is. Az országos átlag 26-39 % között mozog.

343 A védőszentek között magyar származású vagy magyarországi szenteket is tiszteltek, közülük gyakrabban Szent István, Szent Imre, Szent László található meg. Kis mennyiségben Szent Gellért, Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Margit is megjelenik. István király és Imre herceg szentté avatása (1083) után már számolni lehet feltűnésükkel, de patrónusként először all. század végén-12. század elején, derekán fordultak elő. Ezen patrocíniumok gyakorisága más vidékeken 4-8 % közötti,

344 míg Pest megyében 17 található, ez más területekhez viszonyítva magas aránynak, 10,75 %-nak felel meg. Általános jelenség, hogy a hazai szenteket templomi patrocíniumként mértéktartóbban alkalmazták országszerte, bár a fenti arány nem tűnik kevésnek.

345 Két középkori védőszentjét ismerjük a hévizgyörki (Szent Péter és Szent Márton) és a ceglédi (Szent Anna és Szentkereszt) templomoknak.

346 Négy egyháznál csak a későbbi patrónust ismerjük, ami azt jelenti, hogy korábban más védőszentje lehetett az egyház341 Mesterházy 1970.167-168. " Bártfai Szabó 1938. 15. reg. E mögött a kérés mögött valószínűleg politikai okok húzódtak, mert más forrásból tudjuk, hogy a görögök egyáltalán nem ragaszkodtak a görög nyelv használatához. Szabó János Győző összehasonlító vizsgálatot végzett római, konstantinápolyi, kölni, oroszországi patrocíniumok körében és azt a meglepő eredményt kapta, hogy ott csupán 6-10-12-17, de maximum 20 %-ban fordultak elő a harcos (vitéz) szentek a többi között. Szabó 1984. 76-77. 344 Szabó 1984. 78. 345 Szabó 1984. 78. A ceglédi patrónusváltás feltevését alá támasztani látszik az, hogy oldalkápolna az alaprajz alapján nem volt a templomban. A szobi Szent Miklós templom nem tartozik ide, mert ott valószínűleg a 18. század elején változtatták a védőszentet Szent Lászlóra. L. Adattárban. 213